Fotó: Donald Trump/Facebook
Donald Trump még győzhet, mert az úgynevezett csatatér államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben – véli Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az Egyesült Államokban nagyon sokan éltek a levélszavazat lehetőségével, a jelek szerint a holnap rendezendő elnökválasztás után még jó néhány napot várni kell a végeredményre.
2020. november 02., 08:422020. november 02., 08:42
2020. november 02., 08:452020. november 02., 08:45
November 3-án, kedden tartják az amerikai elnökválasztást, de már több mint hatvanmillióan leadták szavazatukat levélben. A felmérésekben továbbra is Joe Biden demokrata elnökjelölt vezet, a hivatalban lévő, újrázni készülő republikánus elnök hátránya viszont csökkent az utóbbi egy hétben a kulcsfontosságú államokban. Az Egyesült Államok majdhogynem polgárháborús hangulatban várja az elnökválasztást.
Magyarics Tamást a tengerentúli törésvonalakról kérdeztük, s arról, hogy a mély megosztottság milyen hatással van a választásokra. Mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója elmondta,
Ami az ideológiai törésvonalat illeti, a szakértő megemlítette, hogy a liberálisok (a baloldal, elsősorban az úgynevezett progresszívek) a genderideológiától kezdve a faji és egyéb kisebbségek vélt és/vagy valós sérelmeinek felkarolásán át a radikális zöld politikáig számos, az amerikai főáramtól balra eső politikát támogatnak.
Hozzátette: legújabb „vadhajtásaik” (a Fekete életek számítanak vagy a metoo mozgalom) már alapjában támadják az amerikai hagyományokat.
Ragaszkodnak a hagyományos családmodellhez és az értékek szerepéhez az életben – szemben a szélsőbalos liberálisokkal, akik mindent relativizálnak, szerintük nincsenek egyetemes értékek” – jelentette ki a Krónikának Magyarics Tamás.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy újabb törésvonal alakult ki a fajok közt: a fehérek túlnyomó többsége republikánus szavazó, míg a faji kisebbségek demokrata szavazók, így az afrikai-amerikaiak mintegy kilencven százaléka, a hispánok közel kétharmada.
Kérdésünkre, hogy mi a legfőbb mozgósító erő Biden, illetve Trump oldalán, az ELTE tanára azt mondta, Joe Biden legfőbb mozgósító ereje a Trump-ellenesség az amerikai társadalom baloldalán és a mérsékeltek egy részénél, üzenete szerint vissza akarja hozni a „normalitást”.
Szakpolitikai kérdésekben lényegében Barack Obama politikájának folytatását ígéri: az Obamacare új változatát, a zöld politikát (széndioxid-mentes Egyesült Államok egy-két évtizeden belül), a munkahelyek megvédését, liberálisabb bevándorláspolitikát, infrastrukturális beruházásokat. Továbbá adóemelést a vállalatok, valamint az évi négyszáz ezer dollárnál többet keresők számára, faji kvóták megemelése az élet több területén. Egyszóval: a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését, és egy egalitáriánusabb társadalmat” – összegzett a szakértő. Hozzátette:
A másik oldalon az újrázásra készülő elnök további adócsökkentéseket ígér; a „rend és a törvény” helyreállítását az egész országban, tekintettel az utóbbi hónapok zavargásaira, továbbra is szigorú bevándorlási politikát, az amerikai érdekek kíméletlen védelmét akár a szövetségesekkel szemben is – vázolta Trump ígéreteit Magyarics Tamás. Úgy vélte, hatásos a negatív kampányüzenete is:
Ki nyeri a választást? – szögeztük a szakértők számára legkevésbé kedvelt kérdést Magyarics Tamásnak. Aki elmondta, az eddig leadott több tízmillió szavazatról természetesen nem lehet tudni, hogy milyen irányba viszik az elnökválasztást – a szavazatszámlálást a legtöbb államban azután kezdik, hogy november 3-án személyesen is leadták a voksolni kívánók a szavazataikat. „A feltételezések szerint jóval több demokrata kívánt élni a levélszavazással, mint republikánus, ezért
A jelek szerint jó néhány napot várni kell az eredménnyel, hacsak valamelyik jelölt nem nyer fölényesen, mert a levélszavazatok feladási határideje több helyen november 3-a, s emiatt a voksok számlálása akár a hónap közepéig is eltarthat” – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás lapunknak elmondta, Trump elvileg még győzhet, mert az úgynevezett „csatatér” államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben, azaz, átlagosan három-négy százalék, ami még a hibahatáron belül is van. Kiemelte ugyanakkor, a hivatalban lévő elnöknek némileg nagyobb hátrányból kellene most fordítania, mint 2016-ban, és talán a legnagyobb akadály előtte az, hogy négy évvel ezelőtt Hillary Clintont többen utasították el, mint őt, most viszont őt utasítják el sokkal többen, mint Bident.
– nyomatékosította a budapesti egyetemi oktató.
Különben a Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több mint 90 milliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel 65 százalékát jelenti.
Nemcsak a republikánus elnökről és demokrata kihívójáról voksolnak az amerikaiak november 3-án.
A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül 11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.
Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, és az abortusz szigorításáról szavazhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!