Fotó: Donald Trump/Facebook
Donald Trump még győzhet, mert az úgynevezett csatatér államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben – véli Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az Egyesült Államokban nagyon sokan éltek a levélszavazat lehetőségével, a jelek szerint a holnap rendezendő elnökválasztás után még jó néhány napot várni kell a végeredményre.
2020. november 02., 08:422020. november 02., 08:42
2020. november 02., 08:452020. november 02., 08:45
November 3-án, kedden tartják az amerikai elnökválasztást, de már több mint hatvanmillióan leadták szavazatukat levélben. A felmérésekben továbbra is Joe Biden demokrata elnökjelölt vezet, a hivatalban lévő, újrázni készülő republikánus elnök hátránya viszont csökkent az utóbbi egy hétben a kulcsfontosságú államokban. Az Egyesült Államok majdhogynem polgárháborús hangulatban várja az elnökválasztást.
Magyarics Tamást a tengerentúli törésvonalakról kérdeztük, s arról, hogy a mély megosztottság milyen hatással van a választásokra. Mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója elmondta,
Ami az ideológiai törésvonalat illeti, a szakértő megemlítette, hogy a liberálisok (a baloldal, elsősorban az úgynevezett progresszívek) a genderideológiától kezdve a faji és egyéb kisebbségek vélt és/vagy valós sérelmeinek felkarolásán át a radikális zöld politikáig számos, az amerikai főáramtól balra eső politikát támogatnak.
Hozzátette: legújabb „vadhajtásaik” (a Fekete életek számítanak vagy a metoo mozgalom) már alapjában támadják az amerikai hagyományokat.
Ragaszkodnak a hagyományos családmodellhez és az értékek szerepéhez az életben – szemben a szélsőbalos liberálisokkal, akik mindent relativizálnak, szerintük nincsenek egyetemes értékek” – jelentette ki a Krónikának Magyarics Tamás.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy újabb törésvonal alakult ki a fajok közt: a fehérek túlnyomó többsége republikánus szavazó, míg a faji kisebbségek demokrata szavazók, így az afrikai-amerikaiak mintegy kilencven százaléka, a hispánok közel kétharmada.
Kérdésünkre, hogy mi a legfőbb mozgósító erő Biden, illetve Trump oldalán, az ELTE tanára azt mondta, Joe Biden legfőbb mozgósító ereje a Trump-ellenesség az amerikai társadalom baloldalán és a mérsékeltek egy részénél, üzenete szerint vissza akarja hozni a „normalitást”.
Szakpolitikai kérdésekben lényegében Barack Obama politikájának folytatását ígéri: az Obamacare új változatát, a zöld politikát (széndioxid-mentes Egyesült Államok egy-két évtizeden belül), a munkahelyek megvédését, liberálisabb bevándorláspolitikát, infrastrukturális beruházásokat. Továbbá adóemelést a vállalatok, valamint az évi négyszáz ezer dollárnál többet keresők számára, faji kvóták megemelése az élet több területén. Egyszóval: a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését, és egy egalitáriánusabb társadalmat” – összegzett a szakértő. Hozzátette:
A másik oldalon az újrázásra készülő elnök további adócsökkentéseket ígér; a „rend és a törvény” helyreállítását az egész országban, tekintettel az utóbbi hónapok zavargásaira, továbbra is szigorú bevándorlási politikát, az amerikai érdekek kíméletlen védelmét akár a szövetségesekkel szemben is – vázolta Trump ígéreteit Magyarics Tamás. Úgy vélte, hatásos a negatív kampányüzenete is:
Ki nyeri a választást? – szögeztük a szakértők számára legkevésbé kedvelt kérdést Magyarics Tamásnak. Aki elmondta, az eddig leadott több tízmillió szavazatról természetesen nem lehet tudni, hogy milyen irányba viszik az elnökválasztást – a szavazatszámlálást a legtöbb államban azután kezdik, hogy november 3-án személyesen is leadták a voksolni kívánók a szavazataikat. „A feltételezések szerint jóval több demokrata kívánt élni a levélszavazással, mint republikánus, ezért
A jelek szerint jó néhány napot várni kell az eredménnyel, hacsak valamelyik jelölt nem nyer fölényesen, mert a levélszavazatok feladási határideje több helyen november 3-a, s emiatt a voksok számlálása akár a hónap közepéig is eltarthat” – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás lapunknak elmondta, Trump elvileg még győzhet, mert az úgynevezett „csatatér” államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben, azaz, átlagosan három-négy százalék, ami még a hibahatáron belül is van. Kiemelte ugyanakkor, a hivatalban lévő elnöknek némileg nagyobb hátrányból kellene most fordítania, mint 2016-ban, és talán a legnagyobb akadály előtte az, hogy négy évvel ezelőtt Hillary Clintont többen utasították el, mint őt, most viszont őt utasítják el sokkal többen, mint Bident.
– nyomatékosította a budapesti egyetemi oktató.
Különben a Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több mint 90 milliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel 65 százalékát jelenti.
Nemcsak a republikánus elnökről és demokrata kihívójáról voksolnak az amerikaiak november 3-án.
A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül 11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.
Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, és az abortusz szigorításáról szavazhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!