Hirdetés

Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában

Trump

Rombolás. Az orosz hadsereg szerdára virradóra is ukrajnai városokat támadott, trump szerint ennek egyik oka Oroszország kirúgása a G8-ból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.

Krónika

2025. május 07., 09:302025. május 07., 09:30

Kedden egy, a jövő évi észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság előkészítésével kapcsolatos találkozón újságíróknak nyilatkozva Trump azt mondta, hogy „ostoba döntés” volt Oroszország kizárása a csoportból.

Idézet
Ha nem szavazzák ki Oroszországot... Szerintem valószínűleg nem lenne ez a nevetséges, halálos háború... Ez egy nagyon rossz döntés volt”

– mondta Trump.

Hirdetés

„Kidobták őket, és emiatt... emberek milliói halnak meg” – tette hozzá, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára utalva.

Arra a kérdésre, hogy visszahívná-e Oroszországot a csoportba, Trump azt válaszolta, hogy „ez most nem jó időzítés”, ellentmondva korábbi kijelentéseinek.

Az év elején Trump azt mondta, hogy „szívesen” látná Oroszországot újra a G7-ben, és „hibának” nevezte Oroszország kizárását a csoportból.

A G8-akból azután lett a G7, hogy Oroszországot 2014-ben kizárták az ukrajnai Donbasz elleni inváziója, majd a Krím későbbi annektálása miatt.

Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta a G7-országok közösen támogatták Ukrajnát, többek között a rendkívüli bevételek felgyorsítására irányuló programon keresztül, amelynek célja, hogy 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtson Kijevnek a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.

A G7 jelenlegi tagjai közé tartozik Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Emellett az Európai Unió is képviselteti magát a csoportban.

Közben Volodimir Zelenszkij elnök szintén szerdán a Telegramon azt közölte, hogy

Ukrajna 205 katona hazatérését érte el az Oroszországgal folytatott egy az egyhez fogolycsere során, amely az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével valósult meg.

„Ukrajna 205 katonát hozott vissza. Fiatal és felnőtt férfiakat a hadsereg szinte minden típusából és ágából. Mariupol és az egész frontvonal védelmezői” – írta Zelenszkij.

Ez az ötödik ismert hadifogolycsere 2025-ben, és a 64. azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte a teljes körű inváziót.

„Minden nap harcolunk a népünkért. Mindenképpen mindent megteszünk, hogy mindegyiküket visszahozzuk” – tette hozzá az elnök.

Közben folytatódtak az Ukrajna elleni orosz légicsapások.

Oroszország szerdára virradóra rakéta- és dróntámadást intézett Kijev ellen, amelynek során két ember meghalt, hat másik pedig megsebesült, köztük négy gyermek

– jelentették a hatóságok.

Az orosz dróntörmelékek a főváros Dnyipro, Sevcsenkivszkij és Szvjatosinszkij negyedében több lakóépületre zuhantak.

A Sevcsenkivszkij kerületben két ember holttestére bukkantak, miután egy drón becsapódott egy ötemeletes lakóépületbe – jelentette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. A Szvjatoscsinszkij városrészben egy felnőtt és négy gyermek szenvedett sérüléseket a támadás következtében.

A Dnyipro kerületben szintén egy drón csapódott be egy többemeletes lakóépületbe, ahol a 29. és a 30. emeletet rombolta le.

Összesen három gyermek került kórházba a támadás miatti égési sérülések nyomán.

A Kyiv Independent szerint a robbanások helyi idő szerint hajnali 1 óra körül következtek be, amikor az ukrán légierő Kijev elleni rakétacsapásokra figyelmeztetett. Hajnali fél öt körül további robbanásokat jelentettek dróntámadások fenyegetése közepette.

Az ukrán főváros elleni támadás az oroszországi győzelem napi ünnepségek május 7-i kezdete előtt történt, amikor 29 világ vezetőit várják a moszkvai eseményekre.

Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán civilek elleni támadásait, aminek következtében számos áldozatról számoltak be Krivij Rih, Szumi, Odessza, Harkiv és Kijev városokban.

Május 4-én egy orosz dróntámadás Kijev ellen 11 embert, köztük 2 gyermeket sebesített meg, és megrongált egy bevásárlóközpontot.

Az orosz erők kedden rakétatámadást intéztek Szumi egyik külvárosa ellen, három ember meghalt, 11 pedig megsebesült, köztük három gyermek

– jelentette a helyi katonai közigazgatás.

Az előzetes információk szerint az orosz csapatok ballisztikus rakétát használtak – közölte a Szumi terület katonai adminisztrációja. A rakétát helyi idő szerint 17 óra 30 perc körül indították, és polgári infrastruktúrát vett célba.

A támadás helyszínén egy 20 éves nő meghalt. Egy hatéves kisfiú és egy 41 éves férfi a kórházba szállítás közben halt meg.

A sebesültek többsége gyerek a hatóságok szerint.

Eközben Moszkva fő repülőterei az éjszaka nagy részében zárva maradtak, miután Szergej Szobjanyin polgármester közölte, hogy az orosz légvédelmi egységek helyi idő szerint kedden este 10 óra után legalább 14 ukrán drónt semmisítettek meg, de nem jelentettek károkat.

Több vidéki város repülőtere is zárva volt.

Ukrajna sorozatban harmadik éjszaka támadta drónokkal Moszkvát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet javasolt a május 7. és 9. közötti oroszországi győzelem napi megemlékezésekre – ezt a javaslatot Volodimir Zelenszkij elnök elutasította, „színházi előadásnak” nevezve azt, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigeteltségének enyhítése és Moszkva számára kedvező légkör megteremtése.

Keith Kellogg: demilitarizált övezetről és a háborús területi erőviszonyok befagyasztásáról is szól a 30 napos tűzszüneti javaslat
Egy demilitarizált övezetről, külföldi tűzszüneti ellenőrökről szól, valamint háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat – közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja.
A diplomata, nyugalmazott tábornok a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a tervezet szerint mind az orosz, mind az ukrán erők 15 kilométer széles, és mintegy 130 kilométer hosszú területről vonnák vissza teljesen csapataikat a tűzszünet idejére, amelynek betartását a Dnyipro folyó nyugati oldalára vezényelt tűzszüneti ellenőrző erők felügyelnék, brit, francia és német vezetéssel. Hozzátette, hogy 12 további nemzet is jelezte, részt venne egy ilyen küldetésben.
Kifejtette, a tervezet azt is tartalmazza, hogy az elfoglalt területek státuszát illetően befagyasztanák az erőviszonyokat, ami nem kell, hogy ukrán részről az orosz fennhatóság elismerését jelentse.
Korábbi háborúk tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy az ukránoknak nem kell állandó helyzetként elfogadni a pillanatnyit. Szavai szerint, a második világháború után a balti államok sem ismerték el a szovjet fennhatóságot, mint ahogy a németek is egyesült országot kívántak, és később ez megvalósult.
Keith Kellogg szerint az ukrán fél akár azonnal is készen áll az átfogó – földet, levegőt, tengert és infrastruktúrát érintő – tűzszünet aláírására minimum 30 napra, ami meghosszabbítható lenne. Hozzátette, hogy ez megváltozott ukrán álláspontot takar a két héttel korábban Londonban tartott nemzetközi egyeztetésen képviselt kijevi véleményhez képest is.
A kijevi vezetők ma már „nem ott vannak, ahol egy évvel ezelőtt”, hanem készen állnak a tovább lépésre a tűzszünet felé
– mondta el az amerikai elnök különleges megbízottja az ukrán kormány és elnöki hivatal vezetőivel tartott megbeszéléseire hivatkozva.
„Azt hiszem, közel vagyunk”–  fogalmazott és úgy vélte, hogy a tűzszünet előtti egyetlen akadályt az jelenti, ha azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadja el.
Keith Kellogg meggyőződését fejezte ki, hogy a tűzszünet megkötése egyetlen külföldi vezető Donald Trump, amerikai elnök közbenjárásával érhető el jelenleg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés