Hirdetés

Trump bírálta Zelenszkijt, aki hétfőn ismét nyugat-európai vezetőkkel tárgyal a béketervről

Trump

Beszólt. Trump szerint Zelenszkij még nem olvasta el a béketervet

Fotó: Facebook/Володимир Зеленський

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.

Krónika

2025. december 08., 08:322025. december 08., 08:32

2025. december 08., 08:362025. december 08., 08:36

Közben Donald Trump bírálta Zelenszkijt, amiért továbbra is ellenzi a béketerv elfogadását.

Zelenszkijhez és Sir Keir Starmer brit miniszterelnökhöz Franciaország és Németország vezetői csatlakoznak, hogy megpróbálják elérni, hogy a megállapodás visszatartsa Oroszországot egy jövőbeli támadástól – mutat rá a BBC.

Hirdetés

A magas szintű találkozót háromnapos floridai tárgyalások előzik meg, ahol Zelenszkij főtárgyalója a Kreml főbb követeléseinek kielégítésére irányuló, széles körben elfogadott fehér házi terv módosítását szorgalmazta.

Az Egyesült Államok és Ukrajna szerint előrelépés történt, de Donald Trump amerikai elnök vasárnap bírálta Zelenszkijt, mondván, hogy „nem olvasta el” a tervezetet.

Trump újságíróknak azt mondta, hogy „kicsit csalódott, hogy Zelenszkij elnök még nem olvasta el a javaslatot, ami néhány órával ezelőtt készült el”.

„Az emberei imádják... [Oroszország] inkább az egész országot szeretné, ha belegondolunk, de Oroszország, úgy gondolom, elfogadja ezt – de nem vagyok biztos benne, hogy Zelenszkij is elfogadja.”

Trump a javasolt békeszerződés legújabb tervezetére utalt, amelyet Miamiban módosítottak a Zelenszkij új főtárgyalója, Rusztem Umerov, valamint Trump közeli munkatársai, Steve Witkoff különmegbízott és veje, Jared Kushner által folytatott tárgyalások után.

Mint ismeretes,

Moszkva legfőbb követelése az ukrán csapatok kivonása a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt levő részéből, valamint az, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO tagja.

Emellett vita tárgyát képezik még az Ukrajna számára az esetleges tűzszünet utn nyújtandó biztonsági garanciák.

Zelenszkij elmondta, hogy Umerov Londonban vagy Brüsszelben tájékoztatni fogja a tárgyalásokról, hozzátéve, hogy „néhány kérdést csak személyesen lehet megbeszélni”, telefonon nem.

Hozzátette, hogy a Witkoff-fal és Kushnerrel folytatott megbeszélések „konstruktívak voltak, bár nem könnyűek”.

A hétfői londoni tárgyalásokon Starmer, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár vesznek részt, akik az Egyesült Államok után a három legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező NATO-tagállamot képviselik.

A Downing Street szerint a találkozó „a folyamatban lévő béketárgyalásokra és a következő lépésekre fog összpontosítani”, míg Pat McFadden brit miniszter szerint

a találkozó célja annak feltárása, hogy miként lehet biztosítani, hogy Ukrajna „saját jövőjéről maga döntsön”.

McFadden szerint a békeegyezmény esetén érdemi biztonsági garanciákra van szükség, nem pedig egy „hatástalan szervezetre”.

Az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével tárgyalások folynak egy úgynevezett koalíció létrehozásáról – amelyet Multinational Force Ukraine (Nemzetközi Ukrajnai Erő) néven is emlegetnek –, amelynek célja a jövőbeli védelmi támogatás biztosítása, beleértve egy esetleges, az országban telepített biztonsági erő felállítását is.

Még nem világos, hogy milyen funkciókat fog betölteni, bár diplomáciai források korábban jelezték, hogy nem fogják felhasználni a tűzszüneti vonal őrzésére, és abban különbözik a békefenntartó erőktől, hogy nem minősül semlegesnek.

Németország és más európai védelmi szereplők, köztük Olaszország és Lengyelország, védelmi segítségnyújtást ígértek, de szkeptikusan állnak hozzá a csapatok ukrán területre küldésének lehetőségéhez – a Kreml szerint ez a lépés a helyzet eszkalálódását jelentené.

A Fehér Ház arra ösztönzi Kijevet és Moszkvát, hogy gyorsan állapodjanak meg egy többpontos tervben a háború befejezésére.

De alig látszik áttörés, még azután sem, hogy Witkoff öt órás személyes tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában a múlt héten.

A biztonsági garanciák mellett a tárgyalások továbbra is különösen feszültek a területi engedmények kérdése körül.

Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy Ukrajna vonja vissza csapatait teljes egészében a keleti régiókból, amelyeket Oroszország erőszakkal megpróbált elfoglalni, de nem tudott teljes egészében megszerezni, cserébe azért, hogy Oroszország máshol visszavonuljon és a harcok megszűnjenek.

Vasárnap Trump leköszönő ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg is kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű körüli tárgyalások különösen bonyolultak.

A legnagyobb európai, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló létesítmény körül időnként heves harcok dúlnak.

Az Egyesült Államok által támogatott béketerv korai, kiszivárgott vázlata azt javasolta, hogy a létesítmény által a jövőben termelt energiát osszák meg Ukrajna és Oroszország között.

Kellogg egy kaliforniai rendezvényen elmondta, hogy a megállapodás közel van, de a tárgyalások ezekről az elemekről folytatódnak, és hozzátette: „Ha ezt a két kérdést rendezzük, akkor szerintem a többi is elég jól fog alakulni.”

A londoni tárgyalások Ukrajna európai szövetségeseinek legújabb kísérlete arra, hogy szerepet vállaljanak az Egyesült Államok által folytatott erőfeszítésekben, mivel attól tartanak, hogy a gyors megoldás kedvéért aláássák a kontinens hosszú távú érdekeit.

Az európai vezetők ellenezték az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv korai változatát, amelyet azután módosítottak, hogy kritika érte, mert túl kedvező volt Oroszország számára.

A hatalmas gazdasági nyomás és a csatatéren elszenvedett veszteségek ellenére a Kreml nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne kompromisszumot kötni legfontosabb követeléseiben, többek között abban, hogy kizárja Ukrajna jövőbeli csatlakozását a NATO-hoz.

Oroszország jelezte, hogy „radikális változtatásokra” van szükség az Egyesült Államok és Ukrajna közötti béketervben, mielőtt Moszkva elfogadhatónak tartaná azt,

annak ellenére, hogy az amerikaiak optimisták és úgy vélik, hogy a megállapodás megkötése közel van.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai főtanácsadója az orosz médiának nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államoknak „komoly, én azt mondanám, radikális változtatásokat kell végrehajtaniuk az Ukrajnával kapcsolatos dokumentumaikban”.

Oroszország közben hétfőre virradóra is folytatta az Ukrajna elleni légitámadásokat, ezúttal az ország középső és északi részén támadta drónokkal és rakétákkal az energetikai infrastruktúrát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
2026. március 09., hétfő

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés

Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

2026. március 09., hétfő

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását

Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását
2026. március 09., hétfő

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont

Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.

Zelenszkij szerint több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel, Kijev visszakéri a lefoglalt vagyont
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé

Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.

Ali Hamenei fiát választották Irán új legfőbb vezetőjévé
2026. március 08., vasárnap

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap

A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.

Evakuálás a Közel-Keletről: közel 200 román állampolgárt hoznak haza vasárnap
2026. március 08., vasárnap

Olajraktárakat és repülőteret ért az eddigi legintenzívebb légicsapás Iránban

Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.

Olajraktárakat és repülőteret ért az eddigi legintenzívebb légicsapás Iránban
Hirdetés
Hirdetés