Hirdetés

Trump: az ukrajnai háborúért Putyin mellett Biden és Zelenszkij is felelős

Trump

Felelősség. Trump szerint minden érintett ország vezetője felelős az Ukrajnában dúló háborúért

Fotó: Facebook/VolodimirZelenszkij

Az ukrajnai háborúért három ember felelős, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett Joe Biden volt amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban újságírók előtt, amikor fogadta Salvador elnökét.

Hírösszefoglaló

2025. április 15., 08:312025. április 15., 08:31

Trump kifejtette, hogy az első számú felelős az orosz elnök, akinek nem lett volna szabad elkezdenie a háborút, de megjegyezte, hogy elődjének, Bidennek és Zelenszkijnek lehetősége lett volna megállítani azt.

Trump hozzátette, nem tehet mást, mint hogy megpróbálja megállítani a háborút, mert milliók haltak meg, és adott egy ország, amely területének 25 százalékát elveszítette, köztük legértékesebb részeit.

Hirdetés

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az ukrán államfővel az amerikai Patriot rakéták és kilövő berendezések vételére vonatkozó ukrajnai ajánlatról, Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkij „állandóan vásárolni szeretne”. Az amerikai elnök kifejtette, hogy

„amikor az ember egy háborúba bocsátkozik, tudatában kell lennie annak, hogy azt a háborút képes megnyerni, és nem kezd bele azzal, aki nála hússzor nagyobb, és aztán abban reménykedik, hogy az emberek majd adnak neki rakétákat”.

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy véleménye szerint az ukrajnai háború lezárása felé jó úton halad, reményét fejezte ki az eredményre, és hozzátette, „nagyon hamarosan nagyon jó javaslatokat látunk majd”.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapnak hétfőn adott interjújában arról beszélt: Moszkva tényekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szumiban orosz rakétacsapás által az elmúlt hétvégén eltalált épületben ukrán katonai parancsnokok nyugati kollégáikkal találkoztak.

„Tényekkel rendelkezünk arról, kik tartózkodtak a Szumiban eltalált objektumban” – mondta Lavrov a az orosz diplomáciai tárca honlapján közölt nyilatkozatrészlet szerint.

A miniszter szerint a helyszínen újabb „összejövetel” volt az ukrán fegyveres erők parancsnokai és nyugati kollégáik között. Mint fogalmazott, a helyszínen tartózkodó NATO-tisztek „közvetlen irányítást végeznek”, „ezt mindenki tudja”.

Emlékeztetett rá: a The New York Times két hete arról számolt be, hogy az amerikaiak már a kezdetektől fogva részt vettek az Oroszország elleni támadásokban. Megjegyezte, hogy az ő közreműködésük nélkül „a legtöbb nagy hatótávolságú rakéta nem szállt volna fel az állomásoztatási helyéről”.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy

a nemzetközi humanitárius jog kategorikusan tiltja katonai objektumok és fegyverzet elhelyezését polgári objektumok területén.

Rámutatott, hogy az interneten sok arról szóló videó van, amelyben ukrán nők azt kiabálják, hogy „a katonaság takarodjon el az üzletektől, a játszóterektől!”.

Hangsúlyozta, hogy ennek a kifogásolt gyakorlatnak még mindig nem vetettek véget.

Lavrov elmondta: az elmúlt évek során többször is felhívta António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmét arra, hogy teljesítenie kell a világszervezet alapokmánya 100. cikkelyében foglalt követelményeket, vagyis az igazgatás legfőbb tisztviselőjeként nem szabad állást foglalnia, és kiegyensúlyozott álláspontot kell képviselnie.

„Régóta ismerem őt, tegeződünk, évtizedek óta egymást keresztező pozíciókban dolgozunk. Mondtam neki, hogy lehet, hogy ezen a posztján, még ha nem is kap utasításokat a nyugati országoktól, de végrehajtja őket az ukrajnai helyzettel kapcsolatban” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy Guterres a „gyerekek és civilek” szumi haláláról szóló jelentések után nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta aziránti elkötelezettségét, hogy véget kell vetni a nemzetközi humanitárius jog megsértésének, és síkra szállt az ukrajnai konfliktusnak Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartása alapján történő befejezése mellett.

A moszkvai katonai tárca hétfőn közölte, hogy az orosz hadsereg vasárnap Szumiban két Iszkander-M rakétával mért csapást az ukrán Sziverszk műveleti-harcászati csoport parancsnoki állománya tanácskozásának helyszínére, külföldi gyártmányú elektronikai hadviselési és légvédelmi eszközök ellenhatása közepette .

korábban írtuk

Az oroszok állítják: ukrán katonákat, nem civileket öltek Szumiban
Az oroszok állítják: ukrán katonákat, nem civileket öltek Szumiban

A Sziverszk műveleti-harcászati csoport parancsnoki állománya tanácskozásának helyszínére mért csapást az orosz hadsereg két Iszkander-M rakétával vasárnap az ukrajnai Szumi városban a moszkvai tárca szerint.

A tárca szerint „a cél eltalálásának következtében” több mint 60 ukrán katona vesztette életét. A közleményben azzal vádolták meg Kijevet, hogy

„továbbra is élő pajzsként használja fel az ukrán lakosságot” azáltal, hogy sűrűn lakott város központjában folytat le rendezvényeket katonák részvételével.

Mint arról beszámoltunk, Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője a Szumiban történtekkel kapcsolatban a sajtónak hétfőn ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg kizárólag katonai jellegű célpontokra mér csapást.

Egyébként az ukrán légierő közölte, hogy hétfő este,

egy nappal azután, hogy egy rakétacsapás 35 ember halálát okozta a városban, egy sz oroszok ismét egy rakétát és irányított bombákat indítottak Szumi ellen.

Helyi tisztségviselők szerint a rakétacsapás a város külterületén történt, és áldozatokról nem számoltak be. Akárok mértékének megállapítása még zajlott.

Közben Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Luxembourgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni.

A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba. Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét végi légicsapás Szumiban.

Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem törekszik a békére

– fogalmazott Kallas.

„Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá”
– hangsúlyozta.

Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet – az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.

A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.

Az Európai Unió ebben kulcsszerepet játszik: egyszerre a legnagyobb vásárlója és legfőbb támogatója is az ukrán védelmi iparnak, továbbá eddig több mint 73 ezer ukrán katonát képeztek ki.

A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz.

A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg.

A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség.

A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval – mutatott rá. A

mi az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez 20 milliárd volt.

London szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére
London újabb hitelt folyósított hétfőn Ukrajnának a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából.
A brit pénzügyminisztérium és a védelmi minisztérium közös hétfői tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos (1074 milliárd forint) hitelcsomag második, 752 millió fontos részletét.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A hitelcsomag első, ugyancsak 752 millió fontos részletét a munkáspárti brit kormány március elején folyósította.
A hitelt a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A 2,26 milliárd fontos hitelcsomaggal Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajna számára összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogramhoz járul hozzá.
A londoni pénzügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint Kijev 2026-ban juthat hozzá az ebből a forrásból nyújtott hitelfinanszírozás harmadik, utolsó részletéhez.
A brit kormány 4,5 milliárd font összegű katonai támogatást hagyott jóvá 2025-re Ukrajna számára.
A londoni védelmi minisztérium ennek a támogatási csomagnak a részeként a múlt hét végén 450 millió fontos új katonai segélycsomagot jelentett be.
Az összegből 350 millió fontot közvetlenül a brit kormány folyósít, a fennmaradó részt Norvégia finanszírozza, de ez a részösszeg is a brit kezelésű nemzetközi Ukrajna-alapba kerül.
A 450 millió font értékű támogatási csomag legnagyobb, több mint 250 millió fontos egyedi tételéből Ukrajna radarrendszereket, harckocsi elleni aknákat és több százezer drónt vásárolhat.
A szállítmányban a brit védelmi minisztérium szerint videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV), nagy manőverező képességű támadó drónok szerepelnek, valamint olyan drónok, amelyek robbanóanyagokat tudnak ledobni orosz állásokra.
A londoni védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők e két dróntípus bevetésével okozzák az orosz hadfelszerelésben keletkezett károk 60-70 százalékát.

Kínai katona: csak akkor tudtam meg, hol vagyok, amikor megérkeztünk
Kész részt venni fogolycserében, de Kínába szeretne visszatérni az a két kínai állampolgárságú katona, akik a kelet-ukrajnai Donyeck megyében estek nemrég ukrán fogságba. Ezt a kínaiak többször is hangsúlyozták azon a sajtótájékoztatón, amelyet ők tartottak hétfőn Kijevben, az Ukrinform ukrán hírügynökségnél.
A kínaiak tolmácson keresztül elmondták, hogy az orosz alakulatnál fizikai munkára kényszerítették őket. Közölték: oroszok vezetik azokat az egységeket, amelyekben külföldiek szolgálnak. Abban az alakulatban, amelyben az egyik hadifogoly, Csang Zsen-po szolgált, két kínai katona volt, míg a másikban tíz, köztük a fogságba esett másik kínai, Vang Kuang-csün.
„Mindent titkoltak előlünk, csak akkor tudtam meg, hol vagyok, amikor megérkeztünk a helyszínre” – mesélte Csang. „Minden dokumentum orosz nyelven volt, és az egész kommunikáció oroszul zajlott” – tette hozzá Vang. Szavai szerint pontosan azt sem tudták, mennyi pénzt kell kapniuk a katonai szolgálatért.
„Kaptam egy bankkártyát, amelyen 200 ezer rubel volt, de nem tudtam a kártyát használni. Az oroszok elvették a telefont, amelyen az alkalmazás volt a kártyához, és elköltötték a pénzt, különböző szükségletekre, üzemanyagra és egyebekre” – mondta Csang.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt kedden jelentette be, hogy az ukrán katonák a donyecki régióban elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg kötelékében harcoltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy Kijev csakis ukrán katonákra hajlandó kicserélni a kínai hadifoglyokat. Zelenszkij pénteken kijelentette, hogy legalább néhány száz kínai állampolgár harcol az orosz megszálló erők kötelékében.
Az ukrajnai harci fejleményekkel kapcsolatban Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a nap folyamán az orosz erők ismét Kupjanszkot és környékét ágyúzták, aminek következtében négy civil vesztette életét, kettő pedig megsebesült.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna

Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Zelenszkij Trumpnak: a békemegállapodás aláírását Oroszország halogatja – Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs, Berlin tárgyalna
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában

A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.

Románia területén is támadásra készülő orosz szabotőröket lepleztek le Litvániában
2026. január 16., péntek

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Washington minden lehetőséget napirenden tart Irán kapcsán
2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
Hirdetés
Hirdetés