Trump: az orosz és az ukrán elnök makacssága is hátráltatja az ukrajnai tűzszünetet

„Nem szeretek meglepődni” – fűzte hozzá az elnök érzéseit kommentálva, de hozzátette, hogy továbbra is szeretné a háború végét látni.
A

tájékoztatón Donald Trump megerősítette, hogy „nagyon közeli” a megegyezés a gázai tűzszünettel kapcsolatban és azt ígérte, hogy akár már pénteken, vagy szombaton bejelentés következhet.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszország által Ukrajnáról kezdeményezett ülésen pénteken

Anton Jongeneel politikai tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna kész elfogadni egy azonnali tűzszünetet, aminek akadálya jelenleg Oroszország.

Oroszország az ülést azzal az indokkal és állítással kezdeményezte, hogy az európai országok folytatódó fegyverszállításai Ukrajna számára „aláássák a béke helyreállítására irányuló erőfeszítéseket”.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint azt mondta:

„Elvben készek vagyunk megfontolni a tűzszünet lehetőségét, amely ezt követően lehetővé tenné a konfliktus alapvető okainak fenntartható megoldását” – mondta Nebenzja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

„A tűzszünet ideje alatt elengedhetetlen, hogy a nyugati országok leállítsák a fegyverek szállítását a kijevi rezsimnek (az ukrán kormánynak), és hogy Ukrajna leállítsa a mozgósítást” – mondta Nebenzja.

A nyilatkozat néhány nappal az isztambuli béketárgyalások következő, június 2-i fordulója előtt hangzott el. Nebenzja azt is jelezte, hogy

Ukrajna gyorsan visszautasította a követelést, álságosnak nevezve azt.

Andrij Szibiha külügyminiszter „arculcsapásnak” nevezte a megjegyzéseket mindazok számára, akik a béke mellett érvelnek, beleértve olyan országokat, mint Kína és Brazília, amelyek mindkét felet a háború befejezésére sürgetik.

„Amikor az egész világ ragaszkodik ahhoz, hogy azonnal hagyjuk abba az öldöklést és kezdjünk értelmes diplomáciába, Oroszország a legmagasabb fórumokat használja fel arra, hogy ilyen harcias retorikát zúdítson a nyakunkba” – írta Szibiha az X-en.

– tette hozzá.

A fegyverszünetre vonatkozó egyre fokozódó globális felhívások ellenére Oroszország eddig elutasította Ukrajna Egyesült Államok által támogatott javaslatát a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre.

A Kreml ehelyett fokozta légitámadásait Ukrajna területén, és a hírek szerint új nyári offenzívára készül.

Moszkva várhatóan egy „tűzszüneti memorandum” tervezetét nyújtja be a június 2-i isztambuli tárgyalásokon.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 29-én azt mondta, hogy a javaslatot Vlagyimir Medinszkij, a Kreml tanácsadója fogja átadni, aki a tárgyalások előző fordulóján az orosz delegációt vezette.

Közben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak kijelentette:

Kifejezte abbéli reményét, hogy a törökországi találkozón a felek meg fogják vitatni a tűzszünetre vonatkozó orosz és ukrán memorandumtervezeteket. A fekete-tengeri hajózás biztonsága része lesz az ideiglenes fegyvernyugvás feltételeinek – tette hozzá.

A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen kapcsolatfelvétel előkészítése csak abban az esetben kerülhet napirendre a hétfői találkozón, ha a delegációk közötti tárgyalások konkrét eredményekkel zárulnak – mondta Peszkov. A felek memorandumtervezetét nem készülnek nyilvánosságra hozni, és Moszkva a saját változatát csak Isztambulban ismerteti az ukrán féllel – szögezte le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy az orosz delegáció a memorandumtervezeten kívül a tűzszünetre vonatkozó egyéb javaslatokat is magával visz az isztambuli tárgyalásokra. Ezek tartalmát nem részletezte.

A The New York Times pénteken ismertetett egy szöveget, amelyet állítása szerint Ukrajna kedden átadott az Egyesült Államoknak, szerdán pedig Oroszországnak. Az amerikai lap szerint

Peszkov erre reagálva azt mondta: az európai biztonság jövőjét Európával kell megvitatni, és meg is kell vitatni, ez „elkerülhetetlen”.

Keith Kelloggnak, az orosz és az ukrán ügyekért felelős amerikai elnöki különmegbízottnak a nyilatkozatára reagálva pedig kijelentette: Moszkva örömmel értesült arról, hogy Putyin okfejtése a NATO keleti bővítésének elfogadhatatlanságáról „megértésre talál mások között Washingtonban is”.

A szóvivő Kellogg állásfoglalását az Oroszország és az Egyesült Államok közötti zárt tárgyalások egyik fontos eredményének nevezte. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva nem osztja meg a médiával a NATO keleti bővítésének elkerüléséről szóló zárt tárgyalások részleteit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy

„A zöld levéltetű miért akar közvetlen tárgyalásokat egyszerre az amerikai és az orosz elnökkel? A válasz nyilvánvaló: egy háromoldalú beszélgetés a jelenlévők tekintélye révén ad legitimitást a rovarnak” – írta Zelenszkijre utalva Medvegyev, aki volt orosz elnök és kormányfő is.

Véleménye szerint vannak más, ezzel összefüggő céljai is Zelenszkijnek, köztük az ukrajnai választások további halasztása, a katonai költségvetés dézsmálásának folytatása, valamint az az üzenet a nacionalista elitnek, hogy „gázló előtt nem cserélünk lovat”.

Medvegyev szerint Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy jogosult aláírni a tárgyalási dokumentumokat, és ebből kifolyólag érinthetetlen lesz.

Az ukrán elnök pénteki ankarai látogatása során találkozott Hakan Fidan török külügyminiszterrel, akinek megköszönte Törökország és Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében.
Rámutatott, hogy

Zelenszkij üzenetében kiemelte, hogy az oroszok több mint egy hete képtelenek bemutatni azt az úgynevezett memorandumot, amelynek elkészítését közvetlenül az orosz-ukrán fogolycsere után ígérték.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Törökországhoz hasonlóan – semmilyen dokumentumot nem kapott Oroszországtól.

Zelenszkij rámutatott:

Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Törökországnak az isztambuli találkozó megszervezéséért, amely ezer ukrán hadifogoly kiszabadítását tette lehetővé.

Az orosz fogságban levő ukránok hazatérését Zelenszkij országa egyik legfőbb prioritásának nevezte.