
Trump utasítást adott a Pentagonnak, hogy készüljön fel egy lehetséges katonai műveletre Nigériában
Fotó: Truth Social/Donald Trump
Az Egyesült Államok nem fogja megengedni a keresztények elleni tömeges gyilkosságokat – jelentette ki Donald Trump elnök vasárnap.
2025. november 03., 11:292025. november 03., 11:29
Donald Trump Washingtonba visszatérve a hivatali repülőgép fedélzetén újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Nigéria mellett több más országban is zajlanak erőszakos cselekmények a keresztény közösségek ellen.
Az elnök szombaton saját közösségi oldalán jelezte, hogy utasítást adott a Pentagonnak, hogy készüljön fel egy lehetséges katonai műveletre Nigériában, amelyet egy mostanra „kegyvesztett országnak” nevezett. Ezt követően Pete Hegseth hadügyminiszter jelezte, hogy az amerikai hadügyminisztérium előkészületeket tesz egy nigériai katonai beavatkozásra az afrikai ország keresztény közösségének védelmében.
A miniszter a közösségi médiában megjelent bejegyzésében azt írta, hogy „a nigériai kormány vagy megvédi a keresztényeket, vagy mi fogjuk megölni az iszlamista terroristákat, akik ezeket a szörnyűséges atrocitásokat elkövetik”.
Donald Trump a vasárnapi nyilatkozatában a vámok alkalmazásának korlátozásáról szóló ügyben meghozandó döntést az egyik legfontosabbnak nevezte az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának történetében. A bírói tanács Washingtonban szerdán tart meghallgatást az ügyben, aminek tétje, hogy az amerikai elnöknek joga van-e saját hatáskörben vámokat kivetni.
„Ha nem állnak rendelkezésünkre vámok, akkor nincs nemzetbiztonság sem” – hangoztatta. Az elnök kifejtette, amennyiben nincs lehetőség vámokat „szabadon és nyíltan alkalmazni minden módon”, akkor azt az ország nemzetbiztonsága súlyosan megsínyli, ugyanis más országok használják a vámokat az Egyesült Államok ellen.
Az elnök közölte ugyanakkor, hogy a Legfelsőbb Bíróságon szerdára kiírt meghallgatáson nem lesz ott, amit azzal indokolt, hogy személyes jelenlétével nem akarja a figyelmet elvonni. Mint fogalmazott, „itt nem rólam van szó, hanem az országunkról”.
Az elnök a CBS televízióban egy korábban felvett és vasárnap sugárzott interjúban az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedésekkel kapcsolatban kijelentette: azok nem tudnak elég határozottak lenni, mert bírók döntései nem hagyják, hogy a hatóságok végezzék a munkájukat.
„Azt gondolom, hogy nem mennek elég messze, mert bírók, liberális bírók visszatartanak bennünket, akiket Biden és Obama rakott oda” – fogalmazott.
Az elnök a fellépéssel szembeni, elsősorban demokrata vezetésű nagyvárosokban zajló tüntetések ellenére kijelentette: egyetért a bevándorlási hatóságok módszereivel. Ezt azzal indokolta, hogy az illegális bevándorlókat el akarja távolítani az országból.
„Nigéria üdvözli az iszlamista lázadókkal szembeni amerikai katonai segítségnyújtást, mindaddig, míg tiszteletben tartják területi épségét” – így reagált Daniel Bwala, Bola Tinubu nigériai elnök tanácsadója vasárnap. „Üdvözöljük az Egyesült Államok segítségét, feltéve, hogy betartja az ország területi épségét” – hangsúlyozta Bwala a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. A tanácsadó egyben hozzátette: „biztos vagyok benne, hogy mire a két vezető találkozik és leül tárgyalni, jobb eredmények születnek majd a terrorizmus elleni közös küzdelmünkben”.
A több mint 200 millió lakosú Nigéria területén mintegy 200 etnikai csoport él, felekezeti szempontból az ország két részre oszlik: északon főként muszlimok, délen pedig többségében keresztények élnek. A Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya terrorszervezetek több mint 15 éve dúlnak az országban, fegyveres akcióiknak több ezer ember esett már áldozatul.
A nigériai kormány mindazonáltal szombaton visszautasította azt a megfogalmazást, hogy az országban „radikális iszlamisták ezrével gyilkolják a keresztényeket”. A külügyminisztérium közleménye szerint ez nem tükrözi a nigériai valóságot, noha az ország számos közbiztonsági problémával küszködik.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Kijevbe érkezett kedden Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője több uniós ország, köztük Németország külügyminiszterének kíséretében, hogy megemlékezzenek a bucsai mészárlás negyedik évfordulójáról.
A 2026-os választásokon nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából – állapította meg a Rebublikon Intézet.
szóljon hozzá!