Továbbra is bírálják a KMKF-et

Mindkét bizottság problémakatalógust állított össze abból, amit meglátásuk szerint meg kell oldani a két országban élő kisebbségek helyzetének javításáért. A KMKF-fel kapcsolatban az ülésen megegyeztek abban, hogy a szlovákok átnyújtják jogi kifogásaikat, s ezeket meg fogják vitatni.

Németh Zsolt (Fidesz), a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a találkozó után hangsúlyozta: míg a szlovákok szerint azzal, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti, „területen kívüli hatáskört” tulajdonít magának, a magyar álláspont szerint Szlovákia avatkozott be Magyarország belügyeibe tavaly novemberi határozatával.

A szlovák parlamenti határozat szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, ez esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában. A fórumról az ülésen elhangzott szlovák nézetekkel összefüggésben Szabó Vilmos, a magyar bizottság szocialista alelnöke arra hívta a figyelmet: először fogalmazták meg szlovák politikusok, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) létét nem kifogásolják, csak azt nem tudják elfogadni, hogy a fórumot az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti.

A két bizottság úgynevezett problémakatalógust fogadott el azokról az ügyekről, amelyeket a két országban élő kisebbség helyzetében megoldandónak tartanak. Németh Zsolt azt mondta, „a magyarok katalógusa hosszabb, a szlovákoké kicsit rövidebb”.

Boris Zala, a szlovák társbizottság elnöke szólt arról: „érdekesnek találta” egyik szlovák kollégája felvetését, aki az ülésen azt mondta, könnyebben lehetne továbblépni, ha Magyarország egyszer köszönetet mondana azért, amit a szlovák kormány a szlovákiai magyarságért tett. Boris Zala kitért arra is, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete Magyarországon nem megoldott.

Németh Zsolt erre úgy reagált, hogy ez valóban fontos feladat, megoldásához meg kell változtatni a választójogi rendszert. Hozzátette: Szlovákiában sincs garantált parlamenti képviselete a kisebbségeknek. A két politikus arról is beszélt, hogy a gazdasági válság körülményei között a kisebbségek nem lehetnek a megszorítások kárvallottjai, ezért mind a magyar, mind pedig a szlovák külügyi bizottság országa kormányához fordul, azt kérve, ne vonjanak el forrásokat magyarországi szlovákoktól, illetve a szlovákiai magyaroktól.

A dunaszerdahelyi eseményekre vonatkozó kérdésre Boris Zala úgy válaszolt: ebből nem kellene nemzetiségi kérdést csinálni, mert a szlovák rendőrség zavargás esetén mindenkivel szemben egyformán lép fel. Németh Zsolt ugyanakkor úgy vélte, Dunaszerdahely azt bizonyítja, hogy nem működik a két ország közötti párbeszéd. Ebben az ügyben „eléggé nyers válaszokat kapott” Magyarország – mondta.