Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió külügyi tanácsa az Európai Békekeretből nyújtandó 500 millió euró támogatásról állapodott meg Ukrajna számra, hogy Kijev fegyvereket vásárolhasson védelmének biztosításához – közölte az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, a tagországok külügyminiszterinek egynapos tanácskozását követően hétfőn.
2022. október 17., 20:072022. október 17., 20:07
Josep Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az EU prioritása Ukrajna további támogatása a „brutális orosz agresszióval” szemben.
Tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők képességeit és ellenállóképességének javítását célzó támogatással Ukrajna hatékonyabban tudja majd megvédeni önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint azért, hogy „meg tudja védeni polgári lakosságát a nem szűnő orosz agresszióval szemben” – mondta.
– közölte.
A részleteket tekintve megjegyezte: a támogatásból 490 millió euró jut majd halálos erő célba juttatására tervezett, védelmi célú katonai felszerelésekre. További 10 millió euró pedig olyan felszerelések és készletek biztosításával kapcsolatos költségek fedezésére, mint az egyéni védőeszközök, az elsősegélycsomagok és az üzemanyag.
Elmondta továbbá, a külügyminiszterek tanácsa jóváhagyta katonai kiképző program elindítását, ami szavai szerint több ezer ukrán katona képességfejlesztését teszi majd lehetővé.
Az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
„Oroszország legutóbbi válogatás nélküli támadásai nem ingatják meg, csak megerősítik elhatározásunkat Ukrajna támogatása mellett” – fogalmazott.
Újságírói kérdésre válaszolva az uniós diplomácia vezetője közölte: az Európai Unió bizonyítékokat gyűjt Irán dróneladásairól Oroszországnak, és ha az állítások igazak, az EU kész reagálni a rendelkezésére álló eszközökkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!