Uniós katonai kiképzőmissziót hoztak létre az ukrán hadsereg támogatására, Magyarország nem szavazta meg

Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit. Biztosítani fogja továbbá a tagállamok Ukrajnát kétoldalú formában támogató tevékenységeinek együttműködését, valamint a közös munkát más, hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel is.

A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró – tették hozzá.

Eközben Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat –  közölte a minisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

„Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba” – fogalmazott. Majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására.

Kiemelte, hogy ez a keret több más fontos célra is tartalmaz pénzügyi előirányzatokat, amelyek a délről érkező kihívások kezeléséhez szükségesek, így a kontinens nagy bajba kerülhet, ha ezekre nem jut pénz.

„Arról nem is beszélve, hogy ez közös európai uniós forrás. Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá az Európai Békekeret működéséhez, ehhez képest azt hallgatjuk brüsszeli szereplőktől meg egyes tagállamok vezetőitől is, hogy Magyarország nem tesz eleget Ukrajna segítése érdekében” – húzta alá. A miniszter sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig „meglehetősen harciasnak” nevezte.

„Az elmúlt időszak eszkalációja egyre inkább felerősíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el” – vélekedett. Hangsúlyozta: szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.

Szijjártó Péter elmondta, hogy „sajnos sok szó esett a szankciókról is”, ugyanis a jelek szerint „egyes vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról”, miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetőintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került.

„Tényleg nem tudom, hogy hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességéről beszélnek” – jelentette ki. Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás „döbbenetes terrorcselekmény” volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.

Végezetül kitért a tanácskozás másik fő témájára, az európai-kínai kapcsolatokra is, és figyelmeztetett, hogy egyesek a kétoldalú együttműködés aláásására törekszenek, ami az elmúlt évek két „mélyütése” után újabb súlyos gazdasági nehézségeket eredményezne. „Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy hülyének nézzék és ezeket a szálakat is elvágják” – mondta, leszögezve, hogy pragmatikus, racionális, kölcsönös előnyökre irányuló együttműködésre van szükség.