Hirdetés

Tovább zsarol a Hamász terrorszervezet, csak a háború leállítása esetén hajlik a túszegyezményre

Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket •  Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket

Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.

Hírösszefoglaló

2024. május 31., 09:042024. május 31., 09:04

A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”

A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.

Hirdetés

„Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért” – mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.

Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy

a kormány első szakaszban megállapodást köthet a humanitárius kategóriába tartozó túszok, vagyis a nők, betegek és idősek visszajuttatásáról.

A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.

„Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében” – mondta a TV szerint.

„Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk”. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani” – hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: Nos, akkor elvesztünk. Így van – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Mindeközben csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő közölte:

az izraeli hadsereg (IDF) mintegy háromszáz palesztin iszlamista fegyverest ölt meg azóta, hogy május 6-án elindította hadműveletét a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városa ellen.

A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló – több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.

A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt

számos ország, köztük az Egyesült Államok és Egyiptomi tiltakozott az ellen, hogy az izraeli hadsereg megtámadja a várost, ennek ellenére a támadás megindult május elején.

Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt

óva intette a kormányt attól, hogy „biankó csekket” adjon a hadseregnek.

„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.

A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.

Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.

Közben

az Irán-barát síita lázadók vezetője, Abdul-Malik al-Húszi egy csütörtöki televíziós beszédében közölte: a jemeni húszik folytatják támadásaikat a nyugati hajók ellen,

sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban.

A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.

A húszik a napokban is jelentkeztek több hajó elleni támadás elkövetőjeként, közöttük a Görögország által üzemeltetett, Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő Laax teherhajó elleni rakétatámadás esetében.

Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.

Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre. Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.

Szerda esti közleményük szerint

a húszik lelőttek egy MQ9 típusú amerikai drónt, amely ellenséges hadműveletet hajtott végre Jemen ellen.

Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese nemzetközi haderőt állított fel a hajózás védelmére e stratégiai fontoságú övezetben, és brit segítséggel január óta hajt végre támadásokat a jemeni húszik ellen, akik azóta az Izraellel kapcsolatban álló hajókon kívül amerikai és brit hajókat is megtámadnak.

A brit és az amerikai légierő csütörtökön éjjel ismét támadásokat intézett a húszi lázadók katonai létesítményei ellen.

A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.

A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.

A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján

sikerült azonosítani a jemeni Hodeida kikötőváros közelében, két helyszínen számos olyan épületet, amelyekben drónok földi irányító létesítményei működtek. Ezekben az épületekben a húszik nagyon nagy hatótávolságú drónokat is tároltak.

Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.

A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton

sikerült azonosítani több olyan húszi létesítményt, amelyeknek szerepük volt a tengerhajózás elleni hadjárat vezénylésében és ellenőrzésében.

A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.

A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.

A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét

Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét
Hirdetés
2026. január 23., péntek

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését

A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését
2026. január 23., péntek

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot

Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot
2026. január 23., péntek

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart

Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart
2026. január 23., péntek

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában

Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában
2026. január 22., csütörtök

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Hiába a Mercosurra való hivatkozás, nem ment át az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.

Hiába a Mercosurra való hivatkozás, nem ment át az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány
2026. január 22., csütörtök

Nagykövetség: az ukrán állampolgárok megszerezhetik más országok állampolgárságát is

A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.

Nagykövetség: az ukrán állampolgárok megszerezhetik más országok állampolgárságát is
2026. január 22., csütörtök

Megalakult a Béketanács – Trump: a világ gazdagabb, biztonságosabb és békésebb, mint egy éve

Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.

Megalakult a Béketanács – Trump: a világ gazdagabb, biztonságosabb és békésebb, mint egy éve
Hirdetés
Hirdetés