Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.
2024. május 31., 09:042024. május 31., 09:04
A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”
A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.
„Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért” – mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.
Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy
A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.
„Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében” – mondta a TV szerint.
„Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk”. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani” – hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: Nos, akkor elvesztünk. Így van – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Mindeközben csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő közölte:
A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló – több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.
A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt
Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt
„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.
A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.
Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.
Közben
sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban.
A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.
Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.
Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre. Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.
Szerda esti közleményük szerint
Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese nemzetközi haderőt állított fel a hajózás védelmére e stratégiai fontoságú övezetben, és brit segítséggel január óta hajt végre támadásokat a jemeni húszik ellen, akik azóta az Izraellel kapcsolatban álló hajókon kívül amerikai és brit hajókat is megtámadnak.
A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.
A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.
A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján
Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.
A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton
A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.
A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.
A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!