Fotó: Wikipédia
Washington megfosztja Kínát a fejlődéshez való jogától – reagált a kínai külügyminisztérium csütörtökön Joe Biden amerikai elnök új rendeletére, amely az érzékeny technológiák védelme érdekében szabályoz bizonyos amerikai befektetéseket Kínában.
2023. augusztus 10., 13:012023. augusztus 10., 13:01
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva részleges tilalmat és korlátozásokat vezetett egyes Kínába irányuló befektetésekre szerdán. A rendeletet alapján megtiltják, valamint bejelentési kötelezettséghez kötik amerikai érdekeltségek számára az üzleti kapcsolatot egyes technológiáknál a rendeletben szereplő „aggályos országokkal”, amelyet a Kínai Népköztársaságként, valamint a hozzá tartozó Hongkongként és Makaóként határoztak meg.
A jogszabály szerint
A pekingi külügyminisztérium szóvivője a lépésre reagálva csütörtökön kijelentetett: „Kína nagy figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket, és határozottan megvédi jogait és érdekeit”.
Hozzátette:
„Ez a szemenszedett gazdasági kényszer és technológiai megfélemlítés olyan cselekedet, amely súlyosan sérti a piacgazdaság és a tisztességes verseny elveit, aláássa a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet, veszélyezteti a globális ipari és ellátási láncokat, és sérti mind Kína és az Egyesült Államok, mind a globális üzleti közösség érdekeit” – hangoztatta a szóvivő.
Egy amerikai kormánytisztviselő szerint a lépés megakadályozza, hogy Kína megszerezze és felhasználja a legfejlettebb technológiákat hadserege modernizálására, és az Egyesült Államok nemzetbiztonságának aláásására.
Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok jelenleg különösen feszültek egyes konfliktusok, köztük az ukrajnai háború, az amerikai kereskedelempolitika és a Dél-kínai-tengeri területi viták miatt.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!