Fotó: Facebook/Papp László
Évi hárommillió utas kiszolgálására alkalmas új terminált, új kifutópályát és gurulóutakat építenek, illetve kisgépes zónát is kialakítanak az elkövetkező években a debreceni repülőtéren.
2021. december 23., 16:052021. december 23., 16:05
2021. december 23., 16:112021. december 23., 16:11
Ezt a magyarországi város polgármestere jelentette be csütörtökön a légikikötő fejlesztésére kiírt tervpályázat eredményhirdetésén. Az MTI beszámolója szerint Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy Debrecen gazdasági fejlődése indokolttá teszi a repülőtér kapacitásának növelését. Rámutatott, hogy
Az erről szóló előterjesztés januárban kerül a városi közgyűlés elé, jelezte a polgármester. Papp László bejelentette: az új terminálépületre, kifutópályára, gurulóutakra, kisgépes zóna kialakítására kiírt nyílt tervpályázatra hét pályamű érkezett, közülük egyhangú döntéssel ötöt díjazott a bírálóbizottság. Az első díjat a Bord Építész Stúdió Kft. terve kapta. A polgármester jelezte:
Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője jelezte: a kormány döntése értelmében két nagy nemzetközi jelentőségű repülőtér működik az országban, a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér és a debreceni.
A budapesti kormány mindkettő esetében lépéseket tett, hogy állami tulajdonba kerüljön, ami a garanciája a hosszútávú, sokmilliárdos fejlesztéseknek – fűzte hozzá a kormánypárti politikus. Mint ismeretes,
A váradi reptérnek az elmúlt években azonban épp amiatt nem sikerült nagy légitársaságokat csábítani a Körös-parti városba, mivel ezek korábban Debrecenben telepedtek meg.
A szakmabeliek szerint a két repülőtér túl közel van egymáshoz, ugyanazt a régiót szolgálja ki. A jóval nagyobb számú nemzetközi járat miatt a nagyváradiak zöme is a debreceni reptérre megy, ha külföldre szeretne utazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás