
Fotó: Facebook/Papp László
Évi hárommillió utas kiszolgálására alkalmas új terminált, új kifutópályát és gurulóutakat építenek, illetve kisgépes zónát is kialakítanak az elkövetkező években a debreceni repülőtéren.
2021. december 23., 16:052021. december 23., 16:05
2021. december 23., 16:112021. december 23., 16:11
Ezt a magyarországi város polgármestere jelentette be csütörtökön a légikikötő fejlesztésére kiírt tervpályázat eredményhirdetésén. Az MTI beszámolója szerint Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy Debrecen gazdasági fejlődése indokolttá teszi a repülőtér kapacitásának növelését. Rámutatott, hogy
Az erről szóló előterjesztés januárban kerül a városi közgyűlés elé, jelezte a polgármester. Papp László bejelentette: az új terminálépületre, kifutópályára, gurulóutakra, kisgépes zóna kialakítására kiírt nyílt tervpályázatra hét pályamű érkezett, közülük egyhangú döntéssel ötöt díjazott a bírálóbizottság. Az első díjat a Bord Építész Stúdió Kft. terve kapta. A polgármester jelezte:
Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője jelezte: a kormány döntése értelmében két nagy nemzetközi jelentőségű repülőtér működik az országban, a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér és a debreceni.
A budapesti kormány mindkettő esetében lépéseket tett, hogy állami tulajdonba kerüljön, ami a garanciája a hosszútávú, sokmilliárdos fejlesztéseknek – fűzte hozzá a kormánypárti politikus. Mint ismeretes,
A váradi reptérnek az elmúlt években azonban épp amiatt nem sikerült nagy légitársaságokat csábítani a Körös-parti városba, mivel ezek korábban Debrecenben telepedtek meg.
A szakmabeliek szerint a két repülőtér túl közel van egymáshoz, ugyanazt a régiót szolgálja ki. A jóval nagyobb számú nemzetközi járat miatt a nagyváradiak zöme is a debreceni reptérre megy, ha külföldre szeretne utazni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
1 hozzászólás