
Zárt ajtók mögött, mintegy 80 percen át beszélt Raúl Castro kubai elnökkel Barack Obama amerikai elnök szombaton Panamavárosban, mielőtt befejeződött az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) csúcstalálkozója.
2015. április 12., 14:062015. április 12., 14:06
A beszélgetés a csúcstalálkozó legfontosabb eseménye volt, minthogy azt az amerikai–kubai közeledésnek szentelték. Erről a találkozóról Obama úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy őszinte és eredményes volt, pedig „teljesen mást gondolunk arról, hogy hogyan kell egy társadalomnak felépülnie, és én nyíltan elmondtam neki, amit én gondolok”. A csúcstalálkozó zárónyilatkozat kiadása nélkül ért véget.
Magán az AÁSZ-csúcstalálkozón az amerikai és a kubai elnök egyaránt az egymással folyó párbeszéd és együttműködés elmélyítése mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy le kell zárni a múltat, a jövő felé kell tekinteni. Az Egyesült Államok „nem lesz a múlt foglya” sem a Kubához, sem a latin-amerikai térség egészéhez fűződő viszonyában – hangsúlyozta Barack Obama.
Leszögezte: Washington a jövő felé veti tekintetét. „A hidegháború véget ért” – mondta, hozzátéve: nem kíván belemerülni olyan vitákba, amelyek még az ő születése előtt kezdődtek. A problémákat úgy akarja megoldani – mondta –, hogy az egész térséggel együttműködik.
„Történelmi pillanatnak” minősítette az AÁSZ mostani csúcstalálkozóját, amelyen most először volt jelen a térség mind a 35 államának vezetője, így Kubáé is. Úgy vélte: az Egyesült Államok és Kuba politikai közeledése az egész térség számára fordulópontot jelent.
Raúl Castro kubai elnök felszólalását a jelenlévők üdvrivalgással fogadták. Beszéde mintegy negyven percig tartott, s ebben ő is békülékeny hangot ütött meg északi szomszédjával szemben. Kedvezően értékelte amerikai kollégájának bejelentett szándékát, miszerint hamarosan leveszi a szigetországot a terrorizmust támogató országok listájáról.
Hangsúlyozta: Kuba kész a tiszteletteljes párbeszédre és a civilizált egymás mellett élésre az Egyesült Államokkal, függetlenül a két országot elválasztó mély ellentétektől. Egyúttal „felmentette” Obamát az előző amerikai elnökök által követett amerikai politika miatti felelősség alól. A pulpituson „becsületes embernek” nevezte az amerikai elnököt.
A megbeszélés előtt Castro közölte, hogy Kubának és az Egyesült Államoknak türelmeseknek kell lenniük. Kuba és az Egyesült Államok mindenről beszélhet egymással, de nagyon türelmeseknek kell lenniük az elkezdett közeledési folyamatban – jelentette ki Raúl Castro, mielőtt Obamával leült a kétoldalú megbeszélésre.
„Lesznek olyan dolgok, amelyekben egyetértünk, lesznek olyanok, amelyekben nem, de előfordulhat majd, hogy meggyőzzük egymást bizonyos témákban” – mondta Castro újságírók előtt.
Obama kijelentette, hogy a két ország történelmi viszonya nagyon összetett, de most abban a helyzetben vannak, hogy tovább tudnak lépni. „Ha időt hagyunk rá, akkor a két ország ki tud alakítani egy új viszonyt, még úgy is, hogy alapvető nézetkülönbségeink vannak és lesznek” – mondta.
„Ezután is el fogjuk mondani, hogy vannak aggályaink a demokratikus állapotokkal és az emberi jogokkal kapcsolatban. De ugyanígy Kuba is el fogja mondani, hogy milyen gondjai vannak az Egyesült Államok politikájával. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a kubai emberek egyre gazdagabbá váljanak, szabadságban és biztonságban éljenek, valamint hogy élvezzék a világra való nyitottságot, kamatoztatni tudják hihetetlen tehetségüket, eredetiségüket és nagy munkabírásukat” – jelentette ki az amerikai elnök.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!