
Fredrik Reinfeldt kiemelte, hogy a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés, amely 21. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren. A csúcsértekezlet előtt még zsákutcának látszó személyi egyeztetésekben döntő fontosságúnak bizonyult, hogy a szocialista kormányfők Ashton személyében – az utolsó pillanatban – olyan közös jelöltet tudtak állítani a főképviselői posztra, aki minden tagállam számára elfogadható volt, és megkönnyítette a döntést az elnöki pozícióról is. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón a csütörtöki döntés bonyolultságát illusztrálandó a Rubik-kocka kirakásához hasonlította a tárgyalásokat.
A 62 éves Herman Van Rompuyt – aki szinte a nemzetközi ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe – elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják. Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van.
Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.
| Catherine Ashton |
Az 53 éves Catherine Ashton tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint az, hogy a gyengébb nemhez tartozik. Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit.
Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya. A svéd miniszterelnök a találkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, a francia Pierre de Boissieu tölti be. Bürokratikus jellegű pozícióról van szó, de az uniós intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet játszó megbízatásról. Az állam- és kormányfők elismerésüket fejezték a külügyi főképviselő posztján egy évtizedet eltöltött Solanának.
| Barack Obama amerikai elnök csütörtökön gratulált az EU két új tisztségviselőjének megválasztásához, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak nincsen a világon az EU-nál erősebb partnere a biztonság és a jólét előmozdítása terén. A Fehér Ház sajtóhivatalának közleménye szerint Obama gratulált Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek ahhoz, hogy az EU első elnökévé, Catherine Ashton brit kereskedelmi EU-biztosnak pedig ahhoz, hogy az EU első kül- és biztonságpolitikai főképviselőjévé választották. Ez a két új tisztség, valamint azok a változások, amelyek a december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződéssel járnak, erősíteni fogják az Európai Uniót, és alkalmassá teszik arra, hogy az Egyesült Államok még erősebb partnerévé váljon – tartalmazza az amerikai elnök állásfoglalása. Obama kifejezte azon reményét, hogy szoros együttműködést tud majd kialakítani Van Rompuy elnökkel és Ashton főképviselővel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és új kabinetjével. Hozzátette, erre azért van szükség, hogy teljesíteni lehessen a november 3-i Egyesült Államok-EU csúcstalálkozón tett vállalásokat a kétoldalú, regionális és globális kihívások közös kezelésére. |
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.