
Fotó: Rompres
2008. március 17., 00:002008. március 17., 00:00
A tartomány fõvárosában, Lhászában pénteken buddhista szerzetesek szerveztek demonstrációt, majd amikor a kínai rendõrség útjukat állta, a tüntetõk összecsaptak a rendfenntartókkal, és autókat gyújtottak föl. Az Indiában mûködõ tibeti emigráns kormány szerint a lhászai erõszakos cselekményeknek legalább száz halottja volt. A kínai hatóságok ugyanakkor csak tíz halottról tettek említést.
Az indiai Dharamszalában szombaton kiadott közlemény, amely „meg nem erõsített információkra” hivatkozott, arról is hírt adott, hogy Tibet fõvárosában rendkívüli állapotot vezettek be. Ez utóbbival kapcsolatban a Lhászából Katmanduba érkezett turisták elmondták, hogy a városközpontban legalább 40 katonai teherautó és 36 harckocsi járõrözik, Lhásza szinte valamennyi utcáját ellepték a kínai biztonsági erõk, gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben.
A tüntetések nem korlátozódnak Lhászára, szombaton újabb, buddhista szerzetesek által vezetett megmozdulások kezdõdtek a kínai Kanszu tartományban – közölték a tibetiek jogaival foglalkozó szervezetek. Közben több tucat tüntetõ indult ismét útnak Tibetbe az indiai Dehrából, hogy így tiltakozzanak a pekingi nyári olimpiai játékok ellen. Sydneyben a rendõrség verte szét azokat a Tibet-barát tüntetõket, akik a kínai konzulátus elé vonultak tiltakozni. Hágában tegnap Tibet-barát tüntetõk lerombolták a kínai nagykövetség kerítését. A tibeti emigráns kormány azonnali ENSZ-vizsgálatot követelt a lhászai erõszakos cselekmények ügyében, amelyek 1989 óta a legvéresebb Kína-ellenes megmozdulások voltak Tibetben. Szamdhong Rinpocse, a számûzött tibetiek miniszterelnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy a kínai vezetés „könyörületesen és bölcsen” rendezi a tibeti helyzetet.
A kínai hatóságok, amelyek szerint legalább 160 rendbéli gyújtogatás történt Lhászában, a zavargások résztvevõit vádolták a halálesetekért. Egyúttal elnézõ bánásmódot ígértek azoknak, akik keddig feladják magukat, viszont kemény büntetéssel fenyegették meg azokat, akik nem így tesznek. Csiang Pa, az 1951 óta kínai fennhatóság alatt álló tartomány kormányzója szerint a tüntetéseket „a dalai láma és klikkje szítja”.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.