
Fotó: Rompres
2008. március 17., 00:002008. március 17., 00:00
A tartomány fõvárosában, Lhászában pénteken buddhista szerzetesek szerveztek demonstrációt, majd amikor a kínai rendõrség útjukat állta, a tüntetõk összecsaptak a rendfenntartókkal, és autókat gyújtottak föl. Az Indiában mûködõ tibeti emigráns kormány szerint a lhászai erõszakos cselekményeknek legalább száz halottja volt. A kínai hatóságok ugyanakkor csak tíz halottról tettek említést.
Az indiai Dharamszalában szombaton kiadott közlemény, amely „meg nem erõsített információkra” hivatkozott, arról is hírt adott, hogy Tibet fõvárosában rendkívüli állapotot vezettek be. Ez utóbbival kapcsolatban a Lhászából Katmanduba érkezett turisták elmondták, hogy a városközpontban legalább 40 katonai teherautó és 36 harckocsi járõrözik, Lhásza szinte valamennyi utcáját ellepték a kínai biztonsági erõk, gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben.
A tüntetések nem korlátozódnak Lhászára, szombaton újabb, buddhista szerzetesek által vezetett megmozdulások kezdõdtek a kínai Kanszu tartományban – közölték a tibetiek jogaival foglalkozó szervezetek. Közben több tucat tüntetõ indult ismét útnak Tibetbe az indiai Dehrából, hogy így tiltakozzanak a pekingi nyári olimpiai játékok ellen. Sydneyben a rendõrség verte szét azokat a Tibet-barát tüntetõket, akik a kínai konzulátus elé vonultak tiltakozni. Hágában tegnap Tibet-barát tüntetõk lerombolták a kínai nagykövetség kerítését. A tibeti emigráns kormány azonnali ENSZ-vizsgálatot követelt a lhászai erõszakos cselekmények ügyében, amelyek 1989 óta a legvéresebb Kína-ellenes megmozdulások voltak Tibetben. Szamdhong Rinpocse, a számûzött tibetiek miniszterelnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy a kínai vezetés „könyörületesen és bölcsen” rendezi a tibeti helyzetet.
A kínai hatóságok, amelyek szerint legalább 160 rendbéli gyújtogatás történt Lhászában, a zavargások résztvevõit vádolták a halálesetekért. Egyúttal elnézõ bánásmódot ígértek azoknak, akik keddig feladják magukat, viszont kemény büntetéssel fenyegették meg azokat, akik nem így tesznek. Csiang Pa, az 1951 óta kínai fennhatóság alatt álló tartomány kormányzója szerint a tüntetéseket „a dalai láma és klikkje szítja”.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.