Többtucatnyi halott a szlovjanszki harcokban

A belügyi tárca vezetője közölte: a rendfenntartók a hétfői összecsapásokban négy embert veszítettek és 20 tagjuk megsebesült. Avakov tudatta, hogy Kelet-Ukrajnában a kormányerők ellen harcolók között nagyon sok a Krímből érkezett fegyveres, de vannak oroszok, és hétfőn csecsenek is megjelentek.

A belügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán katonák nem lőhetnek a polgári lakosságra, amit nagymértékben kihasznál az ellenség, amely a civilek háta mögé rejtőzik és onnan tüzel. Az ilyen tűzfészkeket nem tudják sem helikopterekkel, sem géppuskatűzzel felszámolni, mert nem lőhetnek lakóházakra – tette hozzá.

Avakov a valós helyzet megértését kérte azoktól, akik a hátországból bírálják a terrorellenes műveletet és látják el – mint fogalmazott – „okos tanácsokkal” a frontvonalban harcolókat. Megjegyezte: az ukrán hadsereget módszeresen bomlasztották, ezért nincsenek megfelelő speciális egységei. Úgy vélte, ami jelenleg történik, az a harcban való összecsiszolódás, sok év után az első. Most látjuk, hogy ki kicsoda, ki imitálja a cselekvést, ki a parancsmegtagadó, ki a ravaszkodó és ki a bátor – írta az ukrán belügyminiszter.

Eközben keddi állítások szerint a Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozásra. A Forbes amerikai honlap és a TSZN. Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva arról írt kedden , hogy a Krímben élőknek csak valamivel több mint 30 százaléka vett részt a referendumon, és ebből is csupán a szavazók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást.

Ennek megfelelően az ukrajnai Krím félsziget sorsát „az oroszbarát kisebbség, a választók mintegy 15 százaléka döntötte el\" – írta az ukrán honlap. A népszavazás után közzétett hivatalos orosz adatok viszont arról szóltak, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és ebből 97 százalék támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.

Kelemen Hunor: Európa felelőssége az etnikai konfliktusok megelőzése
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint az elmérgesedő ukrajnai válság valójában etnikai természetű és Európa feladata és felelőssége az ilyen konfliktusok rendezése, megelőzése. Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozott az ukrán válságról.
 Kelemen szerint aggodalomra ad okot, hogy Románia közvetlen szomszédságában „etnikai csatározás bontakozik ki\".  A miniszterelnök-helyettes szerint ez aggasztó jel lehet mindazok számára, akik azt hitték, hogy Közép-Kelet-Európában a dolgok egyértelműen eldőltek, hogy a térségben a folyamatok visszafordíthatatlanok, és nem szíthatók etnikai konfliktusok.
A politikus úgy vélte, hogy Ukrajnában nem „a Nyugat-barát, látszólag demokratikus, ugyanakkor mélyen nacionalista ukránok\", és a „nem Nyugat-barát, nem demokratikus, és legalább annyira nacionalista Oroszország\" összecsapása zajlik, hanem etnikai konfliktus alakult ki.
„Az Európai Uniónak, Brüsszelnek, a nyugati világnak, az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a felelőssége, hiszen mindenki tőlük várja a megoldást, az emberek Nyugat felé tekintenek. (...) A konfliktusmegoldást és a béke biztosítását kell megjelölni elsődleges feladatnak. Mi, erdélyi magyarok a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül következetesen azt képviseltük, és most is határozottan úgy gondoljuk, hogy Európának feladata és felelőssége az etnikai konfliktusok rendezése, megelőzése\" – szögezte le Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy Romániában a tartalékosok mozgósítására készülnének. Az ukrán válság kapcsán egyébként kedden Traian Băsescu román államfő is megszólalt, kifejtve: a kormányfő szándékai ellenére sem szükséges összehívni a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), mivel az ország nincs veszélyben.