Több mint 60 ezerrel csökkent tíz év alatt a magyarság lélekszáma Szlovákiában

A szlovákiai magyarság 2001-ben mért létszámához képest több mint 10 százalékos létszámcsökkenés okairól és következményeiről megoszlik a szociológus és a szlovákiai magyar politikusok véleménye.

Gyurgyík László szociológus úgy véli, a szlovákiai magyarok körében most kimutatott létszámcsökkenést három tényező befolyásolta. Szerepet játszhatott a népesség természetes elöregedése és a vele járó elhalálozások, vagyis a magyarság úgymond természetes fogyása. „Nagyon alacsony a születésszám, és ez hozzájárul a természetes fogyáshoz. Ezt támasztja alá, hogy egy évtized alatt 22 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek” - mondta el Gyurgyík. A szociológus szerint azonban nem elhanyagolható faktor a déli régiók leszakadása okozta elvándorlás sem. Rámutatott: a tartósan külföldön élők körében vélhetően jóval kisebb az ösztönző erő arra, hogy a népszámlálás interneten keresztüli módjában vegyenek részt. A harmadik, úgyszintén fontos okként Gyurgyík az asszimilációt nevezte meg.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint is 3 okot lehet látni a magyarság arányának csökkenése mögött. „Rendkívül rosszul volt előkészítve a népszámlálás, nagyon sok embernek volt az az érzése, hogy az adatok nem maradnak névtelenek. Soha nem voltak ennyien, akik nem vallották be a nemzetiségüket” - mondta el az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a rossz előkészítésért egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Berényi szerint az okok hátterében látni kell a déli régiókat érintő nagymértékű elvándorlást is, ami annak köszönhető, hogy „Nagykürtöstől Királyhelmecig, de már Komáromban is egy krízisrégió van” Hozzátette: a harmadik ok az, hogy jelentős asszimilációs politika folyik az országban, és a magyarság vállalása egyre nehezebb. Az MKP elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy elutasítsák azt a politikát, amely a magyarság követeléseit demagóg módon az extrém és nacionalista követelések sorába sorolja, holott ezek csak a magyarság megmaradását célozzák.

A Most-Híd a népszámlálás eredményei kapcsán állásfoglalásában rámutat: „Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben még ez is kevésnek bizonyult. Sajnos tagadhatatlan, hogy a szlovákiai magyarok száma folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon sok magyar gyermeket íratnak szülei szlovák iskolába azért, hogy jobban tanuljon meg szlovákul, mint egy magyar iskolában, és így azután könnyebben is érvényesüljön. A Híd álláspontja ezzel kapcsolatban változatlanul az, hogy a magyar gyerekek érvényesülését az segíti a legjobban, ha anyanyelvükön tanulhatnak. A probléma megoldásának érdekében a Híd javasolta és programjába iktatta a magyar iskolák szlovákoktatásának a megreformálását.”

A statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben, a 2001-es 1 százalékról 2011-ben 7 százalékra nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

„Egyre kisebb a lakosság körében az arra való hajlandóság, hogy bármiféle kérdésre is választ adjanak” - magyarázza Gyurgyík László a nemzetiségi hovatartozás nem megjelölésének egyik lehetséges okát. Szerinte a nemzetiségi hovatartozását nem megjelölők körében az országos átlagnál kisebb arányban lehetnek jelen a magyarok.

Berényi szerint ez az adat is arra mutat, miszerint: illúzió, hogy a szlovák-magyar együttélés körülményei változtak volna, mert azoknak az embereknek a nagy része, akik nem vallották be nemzetiségi hovatartozásukat, nyilvánvalóan amiatt nem tették meg ezt, mert féltek. „Bár eddig is feltételezhettük, hogy a magyarság száma csökkent, vélhetően 500 ezer fő alá, de a valóságban ez a csökkenés az egyik etnikumhoz sem besorolt állampolgárok nagy száma miatt biztosan jóval kisebb, mint arra a hivatalos számok utalnak. Még ha csak a 380 ezer nem válaszoló arányos 9 százaléka lenne magyar, akkor is csaknem 35 ezer főről beszélhetünk, ami a hivatalos csökkenés felét teszi ki. Mindemellett is feltételezhetjük, hogy a magyarok aránya a nem válaszolók között ennél is nagyobb” - olvasható a Most-Híd állásfoglalásában.