Fotó: Twitter/Igor Lachenkov
Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.
2022. szeptember 16., 16:542022. szeptember 16., 16:54
2022. szeptember 16., 19:042022. szeptember 16., 19:04
Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: „Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli üzenetében reagált az izjumi erdőben talált tömegsír hírére, mondván, hogy
„Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. „Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy
Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett „balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a „balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.
Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint
Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.
Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy
A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.
Több rakétacsapás érte pénteken Herszonban a Moszkva-barát közigazgatás épületét, Luhanszkban helyi illetékesek beszámolói szerint megölték a szakadár köztársaság főügyészét.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!