Hirdetés

Több mint 30 ezres orosz haderő vesz részt a harkivi offenzívában, Blinken további amerikai segítséget ígér az ukránoknak

Támogatás. Antony Blinken (jobbra) töretlen segítséget ígért Volodimir Zelenszkijnek •  Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Támogatás. Antony Blinken (jobbra) töretlen segítséget ígért Volodimir Zelenszkijnek

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Több mint 30 ezer orosz katona vesz részt az újabb offenzívában Harkiv területen – közölte Olekszandr Litvinyenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az AFP-nek adott, kedden megjelent interjújában.

Hírösszefoglaló

2024. május 15., 09:342024. május 15., 09:34

Az orosz csapatok május 10-én indítottak újabb támadási hullámot, amely elsősorban a Harkivi terület határ menti településeire összpontosít.

Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország „taktikai sikert” ért el az észak-harkivi terület északi részén fekvő Vovcsanszk városáért folytatott harcban.

Hirdetés

A város északi külterületén városi harcok folytak

– közölte Oleh Szinyehubov kormányzó.

„Jelentéseik szerint a hadsereg készen áll a (támadás) visszaverésére, keményen harcol. De elég sok az orosz” – mondta Litvinyenko.

Összesen mintegy 50 ezer katonát állomásoztatott Oroszország a Harkivi terület határán az offenzíva előtt – mondta.

Harkiv városát jelenleg nem fenyegeti támadás – tette hozzá Ltvinyenko, megismételve a helyi hatóságok korábbi kijelentéseit.

Az orosz erőknek a teljes körű invázió első heteiben nem sikerült bevenniük Harkivot, annak ellenére, hogy a város kevesebb mint 30 kilométerre fekszik az orosz határtól.

Oroszországnak „évekre lenne szüksége” Harkiv elfoglalásához

– mondta Olekszandr Pivnyenko, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka az újabb támadás veszélye közepette.

Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi kijevi látogatásán hangsúlyozta Amerika hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna biztonsága mellett.

Blinken megjegyzései, amelyek egy sajtótájékoztatón hangzottak el, a Kyiv Independent szerint nem tartalmaztak konkrétumokat, de hangsúlyozták, hogy „Ukrajna számíthat partnereire a fenntartható, hosszú távú támogatásban”.

A miniszter meglepetésszerű látogatásra érkezett Kijevbe, az utazás célja állítólag az volt, hogy

„erős megnyugtató jelzést küldjön az ukránoknak, akik nyilvánvalóan nagyon nehéz pillanatban vannak”.

Eddig több mint 30 ország csatlakozott az Ukrajnát támogató közös nyilatkozathoz, amelyet a hét, gazdaságilag legfejlettebb ország (G7) tett. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Dánia, Olaszország, Kanada, Hollandia, Finnország, Lettország és Kanada már kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Kijevvel.

Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Ukrajna célja, hogy májusban hasonló kétoldalú biztonsági megállapodást kössön az Egyesült Államokkal.

„A saját tíz évre szóló megállapodásunk értelmében az Egyesült Államok az alapvető képességek egész sorában támogatni fogja Ukrajna védelmét és biztonságát: a légierőtől a légvédelemig, a drónoktól az aknamentesítésig” – mondta Blinken kedden Kijevben.

Idézet
Ha Oroszország vagy bárki más megtámadná Ukrajnát, azonnal a legmagasabb szinteken fogunk együttműködni Ukrajnával, hogy összehangoljuk, hogyan segíthetünk visszaverni a fenyegetést”

– tette hozzá.

Blinken nyilatkozott Ukrajna és a NATO kapcsolatáról is, miután az ország csatlakozni kíván a szövetséghez.

„Sokat kell tanítanod a szövetségnek. A NATO nagyobb biztonságban lesz, ha az önök hadserege mellettünk áll” – jegyezte meg.

Bár Blinken konkrét ütemtervet sem kínált Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan, azt mondta, hogy

„kézzelfogható lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy növeljük a NATO szerepét egy rugalmas, ütőképes ukrán haderő kiépítésében, a folyamatban lévő reformok támogatásában, (és) Ukrajna szövetségbe való jobb integrálásában” egy közelgő júliusi csúcstalálkozón.

Ellentétben azokkal az állításokkal, amelyeket az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyes republikánus párti ellenzői gyakran hangoztatnak, Blinken azt mondta, hogy van egy terv arra, hogy Ukrajna képes legyen „katonailag, gazdaságilag és demokratikusan a saját lábára állni, hogy Amerika támogatása fenntarthatóbb szintre álljon át”.

„Az ukrán nép pontosan ugyanezt akarja. Nem akarják, hogy másokra kelljen hagyatkozniuk a biztonságuk és jólétük garantálásában” – mondta.

Addig is az Egyesült Államok továbbra is ellátja Ukrajnát az önvédelemhez szükséges fegyverekkel

– mondta Blinken.

„Tudjuk, hogy az idő sürget. Ezért van az, hogy alig egy perccel azután, hogy a kongresszus jóváhagyta hatalmas segélycsomagunkat, (Joe) Biden elnök lőszert, felfegyverzett járműveket, rakétákat és légvédelmi eszközöket küldött Ukrajnának” – tette hozzá.

Blinken szerint a nagyobb képet tekintve, ahhoz, hogy Ukrajna javíthasson azon képességén, hogy önfenntartó védelmi infrastruktúrával rendelkezzen, növelni kell a hazai termelési képességeket.

Hozzátette, hogy ennek kulcseleme az erős gazdaság, amely „nemcsak túlél, hanem gyarapszik is”.

Mindemellett Ukrajnának folytatnia kell erőfeszítéseit, hogy „egyszer s mindenkorra gyökerestül kiirtja a korrupció csapását”.

„A csatatéren elért győzelem megakadályozza, hogy Ukrajna Oroszország részévé váljon” – mondta Blinken. „A korrupció elleni háború megnyerése megakadályozza, hogy Ukrajna olyan legyen, mint Oroszország” – folytatta.

„Ukrajna korrupció elleni védelmének ugyanolyan erősnek kell lennie, mint a katonai védelemnek” – mondta Blinken, de elismerte, hogy Ukrajna jelentős előrelépést tett a reformok terén.

Eközben Franciaország is további támogatást jelentett be.

Párizs az elkövetkező napokban és hetekben meg nem határozott számú légvédelmi rakétát, valamint további katonai segélyeket fog szállítani.

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter kedden a nemzetgyűlésben elmondta, hogy az ország

további egy tétel Aster rakétát fog szállítani a SAMP/T légvédelmi rendszerhez – az amerikai Patriot francia megfelelőjéhez.

„Most írtam alá egy második tétel Aster rakéta küldését, hogy a SAMP/T – amelyet olasz partnereinkkel együtt adtunk (Ukrajnának) – tovább működhessen” – mondta Lecornu.

Arról nem közöltek részleteket, hogy hány rakétát küldenek, és arról sem, hogy mikorra várhatóak a fegyverszállítások.

Korábban a nap során Emanuel Macron francia elnök Volodimir Zelenszkij ikrán államfővel folytatott megbeszélését követően az Elysée szintén megerősítette, hogy további katonai segítséget nyújt Ukrajnának.

„A köztársasági elnök megismételte Franciaország eltökéltségét, hogy megadjon minden szükséges támogatást... Részletezte az elkövetkező napokra és hetekre vonatkozó szállítmányokat is az ukrán katonai erőfeszítések támogatására” – áll az Elysee közleményében.

Ismét a Krímet támadták az ukránok
Robbanásokat és tüzeket okozott Szevasztopol városában egy, a megszállt Krím elleni rakétatámadás szerdára virradó éjjel – közölték a megszálló hatóságok és az orosz média.
Az orosz légvédelmi egységek „visszavertek egy masszív támadást” Szevasztopol ellen május 15-re virradó éjszaka – állította az oroszok által beiktatott szevasztopoli vezető, Mihail Razvozsajev a Telegramon.
Egy elfogott rakéta roncsai magáncégek ingatlanaira zuhantak, mondta Razvozsajev. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A városban robbanások hallatszottak, és a belbeki katonai repülőtér közelében még mindig tüzek égnek – közölték helyi lakosok az Astra orosz Telegram-hírcsatornának.
A hatóságok a jelentések szerint a rakétatámadás nyomán leállították a Krími híd forgalmát.
Az ukrán erők korábban január 31-én Scalp/Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal támadták a belbeki repülőteret, legalább három orosz katonai repülőgépet megrongálva.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta a megszállt Krím elleni támadásait, célba véve a Fekete-tengeren és környékén lévő orosz katonai eszközöket.

„Minimális emberveszteséget” szeretne az ukrajnai háborúban az új orosz védelmi miniszter
Minimális emberveszteséggel kell elérni az ukrajnai „különleges hadművelet” katonai és politikai céljait – hangoztatta a kinevezéséről az orosz parlament felsőházának plenáris ülésén megtartott konzultáción Andrej Belouszov védelmiminiszter-jelölt.
„A különleges hadművelet folytatásának feltételei között a legfontosabb feladat természetesen továbbra is a győzelem elérése, az elnök által meghatározott katonai és politikai célok megvalósítása. Ugyanakkor ezt külön hangsúlyozni szeretném: minimális emberveszteséggel” – mondta Belouszov.
Egy másik feladatának a harcoló orosz erők korszerű fegyverellátását nevezte, beleértve a tüzérségi lőszereket, rakétákat, a személyi védelem és a speciális kommunikáció eszközeit, drónokat és az elektronikus hadviselés eszközeit.
Hangsúlyozta, hogy ez világos és összehangolt tervezést igényel, és minden élenjáró fejlesztést és hatékonysági elképzelést a győzelem elérésének és az orosz hadsereg előtt álló feladatok teljesítésének érdekébe kell állítani.
A miniszterjelölt hozzátette, hogy az ukrán hadsereg megelőzése érdekében új hadműveleti módszereket kell gyakorolni. Hozzátette, hogy az ellenség gyorsan tanul, és a mind modernebb technológiák alkalmazása miatt a helyzet szó szerint hetente változik.
Ugyancsak kiemelt feladatának nevezte meg a fegyveres erők személyi állományának feltöltését. Ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy nincs szó mozgósításról. Kiemelten foglalkozott a katonáknak járó juttatások időben való kifizetésének, lakhatásuknak és egészségügyi ellátásuknak a kérdésével is.
Feladatként fogalmazta meg, hogy növelni kell az állami katonai megrendelések teljesítésének hatékonyságát, hogy fokozatosan át kell térni a normatív elvű munkára és meg kell erősíteni az árképzés ellenőrzését. A katonai képzés témájára kitérve azt hangoztatta, hogy ezt a területet is folyamatosan fejleszteni kell, figyelembe véve az ukrajnai háború tapasztalatait.
Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin elnök feladatául tűzte ki a fegyveres erők gazdaságának teljes integrációját az ország gazdaságába, ami szerinte a katonai kiadások hatékonyságának javítását jelenti, de nem válogatás nélküli csökkentést.
Belouszov megfogadta, hogy nem kíméli majd egészségét, sőt, ha kell, az életét sem a kitűzött feladatok megoldása érdekében. Hozzátette, hogy mindig is az a vasszigorú elv vezérelte, hogy „hibázni lehet, de hazudni nem”.
A 65 éves Andrej Belouszov 2006-2008 között a gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes, ezt követően pedig az orosz kormány gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója volt. 2012-től gazdaságfejlesztési miniszterként dolgozott, majd 2013 júniusában elnöki tanácsadó lett.
Öt év múlva megerősítették ezen a poszton, 2020 januárjában pedig első miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. Szergej Sojgu, aki Belouszov elődje volt a miniszteri poszton, az orosz biztonsági tanács titkára lett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
2026. szeptember 14., hétfő

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában

A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Magyar Péter alkotmányozásról, új választójogi törvényről, illetve az „erős” parlamenti nyelvezetről is beszélt a közmédiában
Hirdetés
Hirdetés