Támogatás. Antony Blinken (jobbra) töretlen segítséget ígért Volodimir Zelenszkijnek
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Több mint 30 ezer orosz katona vesz részt az újabb offenzívában Harkiv területen – közölte Olekszandr Litvinyenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az AFP-nek adott, kedden megjelent interjújában.
2024. május 15., 09:342024. május 15., 09:34
Az orosz csapatok május 10-én indítottak újabb támadási hullámot, amely elsősorban a Harkivi terület határ menti településeire összpontosít.
Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország „taktikai sikert” ért el az észak-harkivi terület északi részén fekvő Vovcsanszk városáért folytatott harcban.
– közölte Oleh Szinyehubov kormányzó.
„Jelentéseik szerint a hadsereg készen áll a (támadás) visszaverésére, keményen harcol. De elég sok az orosz” – mondta Litvinyenko.
Összesen mintegy 50 ezer katonát állomásoztatott Oroszország a Harkivi terület határán az offenzíva előtt – mondta.
Harkiv városát jelenleg nem fenyegeti támadás – tette hozzá Ltvinyenko, megismételve a helyi hatóságok korábbi kijelentéseit.
Az orosz erőknek a teljes körű invázió első heteiben nem sikerült bevenniük Harkivot, annak ellenére, hogy a város kevesebb mint 30 kilométerre fekszik az orosz határtól.
– mondta Olekszandr Pivnyenko, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka az újabb támadás veszélye közepette.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi kijevi látogatásán hangsúlyozta Amerika hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna biztonsága mellett.
Blinken megjegyzései, amelyek egy sajtótájékoztatón hangzottak el, a Kyiv Independent szerint nem tartalmaztak konkrétumokat, de hangsúlyozták, hogy „Ukrajna számíthat partnereire a fenntartható, hosszú távú támogatásban”.
A miniszter meglepetésszerű látogatásra érkezett Kijevbe, az utazás célja állítólag az volt, hogy
Eddig több mint 30 ország csatlakozott az Ukrajnát támogató közös nyilatkozathoz, amelyet a hét, gazdaságilag legfejlettebb ország (G7) tett. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Dánia, Olaszország, Kanada, Hollandia, Finnország, Lettország és Kanada már kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Kijevvel.
Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Ukrajna célja, hogy májusban hasonló kétoldalú biztonsági megállapodást kössön az Egyesült Államokkal.
„A saját tíz évre szóló megállapodásunk értelmében az Egyesült Államok az alapvető képességek egész sorában támogatni fogja Ukrajna védelmét és biztonságát: a légierőtől a légvédelemig, a drónoktól az aknamentesítésig” – mondta Blinken kedden Kijevben.
– tette hozzá.
Blinken nyilatkozott Ukrajna és a NATO kapcsolatáról is, miután az ország csatlakozni kíván a szövetséghez.
„Sokat kell tanítanod a szövetségnek. A NATO nagyobb biztonságban lesz, ha az önök hadserege mellettünk áll” – jegyezte meg.
Bár Blinken konkrét ütemtervet sem kínált Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan, azt mondta, hogy
Ellentétben azokkal az állításokkal, amelyeket az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyes republikánus párti ellenzői gyakran hangoztatnak, Blinken azt mondta, hogy van egy terv arra, hogy Ukrajna képes legyen „katonailag, gazdaságilag és demokratikusan a saját lábára állni, hogy Amerika támogatása fenntarthatóbb szintre álljon át”.
„Az ukrán nép pontosan ugyanezt akarja. Nem akarják, hogy másokra kelljen hagyatkozniuk a biztonságuk és jólétük garantálásában” – mondta.
– mondta Blinken.
„Tudjuk, hogy az idő sürget. Ezért van az, hogy alig egy perccel azután, hogy a kongresszus jóváhagyta hatalmas segélycsomagunkat, (Joe) Biden elnök lőszert, felfegyverzett járműveket, rakétákat és légvédelmi eszközöket küldött Ukrajnának” – tette hozzá.
Blinken szerint a nagyobb képet tekintve, ahhoz, hogy Ukrajna javíthasson azon képességén, hogy önfenntartó védelmi infrastruktúrával rendelkezzen, növelni kell a hazai termelési képességeket.
Hozzátette, hogy ennek kulcseleme az erős gazdaság, amely „nemcsak túlél, hanem gyarapszik is”.
Mindemellett Ukrajnának folytatnia kell erőfeszítéseit, hogy „egyszer s mindenkorra gyökerestül kiirtja a korrupció csapását”.
„Ukrajna korrupció elleni védelmének ugyanolyan erősnek kell lennie, mint a katonai védelemnek” – mondta Blinken, de elismerte, hogy Ukrajna jelentős előrelépést tett a reformok terén.
Eközben Franciaország is további támogatást jelentett be.
Párizs az elkövetkező napokban és hetekben meg nem határozott számú légvédelmi rakétát, valamint további katonai segélyeket fog szállítani.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter kedden a nemzetgyűlésben elmondta, hogy az ország
„Most írtam alá egy második tétel Aster rakéta küldését, hogy a SAMP/T – amelyet olasz partnereinkkel együtt adtunk (Ukrajnának) – tovább működhessen” – mondta Lecornu.
Korábban a nap során Emanuel Macron francia elnök Volodimir Zelenszkij ikrán államfővel folytatott megbeszélését követően az Elysée szintén megerősítette, hogy további katonai segítséget nyújt Ukrajnának.
„A köztársasági elnök megismételte Franciaország eltökéltségét, hogy megadjon minden szükséges támogatást... Részletezte az elkövetkező napokra és hetekre vonatkozó szállítmányokat is az ukrán katonai erőfeszítések támogatására” – áll az Elysee közleményében.
Ismét a Krímet támadták az ukránok
Robbanásokat és tüzeket okozott Szevasztopol városában egy, a megszállt Krím elleni rakétatámadás szerdára virradó éjjel – közölték a megszálló hatóságok és az orosz média.
Az orosz légvédelmi egységek „visszavertek egy masszív támadást” Szevasztopol ellen május 15-re virradó éjszaka – állította az oroszok által beiktatott szevasztopoli vezető, Mihail Razvozsajev a Telegramon.
Egy elfogott rakéta roncsai magáncégek ingatlanaira zuhantak, mondta Razvozsajev. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A városban robbanások hallatszottak, és a belbeki katonai repülőtér közelében még mindig tüzek égnek – közölték helyi lakosok az Astra orosz Telegram-hírcsatornának.
A hatóságok a jelentések szerint a rakétatámadás nyomán leállították a Krími híd forgalmát.
Az ukrán erők korábban január 31-én Scalp/Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal támadták a belbeki repülőteret, legalább három orosz katonai repülőgépet megrongálva.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta a megszállt Krím elleni támadásait, célba véve a Fekete-tengeren és környékén lévő orosz katonai eszközöket.
„Minimális emberveszteséget” szeretne az ukrajnai háborúban az új orosz védelmi miniszter
Minimális emberveszteséggel kell elérni az ukrajnai „különleges hadművelet” katonai és politikai céljait – hangoztatta a kinevezéséről az orosz parlament felsőházának plenáris ülésén megtartott konzultáción Andrej Belouszov védelmiminiszter-jelölt.
„A különleges hadművelet folytatásának feltételei között a legfontosabb feladat természetesen továbbra is a győzelem elérése, az elnök által meghatározott katonai és politikai célok megvalósítása. Ugyanakkor ezt külön hangsúlyozni szeretném: minimális emberveszteséggel” – mondta Belouszov.
Egy másik feladatának a harcoló orosz erők korszerű fegyverellátását nevezte, beleértve a tüzérségi lőszereket, rakétákat, a személyi védelem és a speciális kommunikáció eszközeit, drónokat és az elektronikus hadviselés eszközeit.
Hangsúlyozta, hogy ez világos és összehangolt tervezést igényel, és minden élenjáró fejlesztést és hatékonysági elképzelést a győzelem elérésének és az orosz hadsereg előtt álló feladatok teljesítésének érdekébe kell állítani.
A miniszterjelölt hozzátette, hogy az ukrán hadsereg megelőzése érdekében új hadműveleti módszereket kell gyakorolni. Hozzátette, hogy az ellenség gyorsan tanul, és a mind modernebb technológiák alkalmazása miatt a helyzet szó szerint hetente változik.
Ugyancsak kiemelt feladatának nevezte meg a fegyveres erők személyi állományának feltöltését. Ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy nincs szó mozgósításról. Kiemelten foglalkozott a katonáknak járó juttatások időben való kifizetésének, lakhatásuknak és egészségügyi ellátásuknak a kérdésével is.
Feladatként fogalmazta meg, hogy növelni kell az állami katonai megrendelések teljesítésének hatékonyságát, hogy fokozatosan át kell térni a normatív elvű munkára és meg kell erősíteni az árképzés ellenőrzését. A katonai képzés témájára kitérve azt hangoztatta, hogy ezt a területet is folyamatosan fejleszteni kell, figyelembe véve az ukrajnai háború tapasztalatait.
Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin elnök feladatául tűzte ki a fegyveres erők gazdaságának teljes integrációját az ország gazdaságába, ami szerinte a katonai kiadások hatékonyságának javítását jelenti, de nem válogatás nélküli csökkentést.
Belouszov megfogadta, hogy nem kíméli majd egészségét, sőt, ha kell, az életét sem a kitűzött feladatok megoldása érdekében. Hozzátette, hogy mindig is az a vasszigorú elv vezérelte, hogy „hibázni lehet, de hazudni nem”.
A 65 éves Andrej Belouszov 2006-2008 között a gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes, ezt követően pedig az orosz kormány gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója volt. 2012-től gazdaságfejlesztési miniszterként dolgozott, majd 2013 júniusában elnöki tanácsadó lett.
Öt év múlva megerősítették ezen a poszton, 2020 januárjában pedig első miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. Szergej Sojgu, aki Belouszov elődje volt a miniszteri poszton, az orosz biztonsági tanács titkára lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!