
Gerald Darmanin belügyminiszter (balra) támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket
Fotó: Gerald Darmanin/Twitter
Ismét incidensek törtek ki Párizsban a nemzetbiztonsági törvény vitatott passzusa és általában a szociális és szabadságjogok csorbítása elleni újabb tüntetésen. Országszerte mintegy száz városban tiltakoztak szombaton, egy nappal azután, hogy Emmanuel Macron államfő visszautasította, hogy az erőszak rendszerszintű a francia rendőrségen belül.
2020. december 05., 21:352020. december 05., 21:35
2020. december 05., 22:062020. december 05., 22:06
A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 52 ezren vonultak utcára, közülük 5 ezren Párizsban. Ez jóval kevesebb mint egy héttel ezelőtt, amikor is hetven francia nagyvárosban a belügyminisztérium szerint több mint százezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, közülük 46 ezren Párizsban. A fővárosban a menet éléhez csatlakozó csaknem ötszáz anarchista rendbontó – a franciaországi tüntetéseken már megszokott menetrenddel ellentétben – ezúttal nem a felvonulás végi oszlatáskor kereste az összetűzést a rendőrökkel, hanem már a megmozdulás elején, amelyet nagy erőkkel biztosított a rendőrség.
„Mindenki utálja a rendőrséget”, „anti, anti, antikapitalisták” felkiáltással az úgynevezett black blocs csoportok barikádokat is emeltek és utcakövekkel megdobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.vA rendőrség délután 6 óráig 30 embert állított elő. „A rendbontók szétverik a köztársaságot” – fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren, és támogatásáról biztosította a rendőröket és a csendőröket, „akiket újból nagyon erőszakosan megtámadtak”. Szinte minden francia nagyvárosban ismét utcára vonultak a törvény ellen tiltakozók, de több helyen, Bordeaux-ban, Montpellier-ben, Lyonban is betiltotta a prefektúra a megmozdulásokat a belvárosokban, a rendbontásokról tartva. Összecsapások voltak a nyugati Nantes-ban is, ahol a 3 ezer fős tüntetésen két rendőr megsérült egy Molotov-koktéltól.
Az országos megmozdulást eredetileg a szakszervezetek hirdették meg hagyományosan december első szombatján a létbizonytalanság növekedése elleni tiltakozásul. A felvonuláshoz azonban csatlakoztak a rendőri erőszakot és a nemzetbiztonsági törvény módosítását több hete bíráló jogvédő szervezetek is. Ez utóbbiak már múlt szombaton is tömegeket vittek az utcára. Párizsban a felvonulást múlt szombaton is anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban 98 rendőr megsérült. A múlt hétvégi tiltakozássorozat után a francia kormánytöbbség jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét.
Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat. Ez utóbbira volt példa a tíz nappal ezelőtt az a nagy visszhangot kiváltó felvétel, amelyen Michel Zecler fekete bőrű zenei producert a stúdiójának bejáratánál rugdossák és ütlegelnek rendőrök. Ellenük a stúdió térfigyelő kameráinak felvétele alapján hatósági személy által elkövetett szándékos erőszak és a rendőrségi jegyzőkönyv meghamisításának gyanújával indított vizsgálatot hétfőn az ügyészség. Emmanuel Macron francia államfő pénteken visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormányzati intézkedések miatt csökkennek a szabadságjogok Franciaországban.
„Nem hagyom azt állítani, hogy csökkennek a szabadságjogok Franciaországban” – mondta pénteken az elnök az elsősorban a fiataloknak szóló Brut internetes portálon élőben sugárzott interjúban. Szerinte Franciaországot karikatúraszerűen festik le a mostani vita kapcsán. Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy létezik rendőri erőszak, amelyet egyértelműen elítélt. De elítélte azt is, hogy a rendőri erőszak „jelszóvá vált olyan emberek számára, akiknek politikai szándékaik vannak”. Kiemelte, hogy a rendőrök elleni erőszakot is el kell ítélni, amelynek elkövetői „teljesen elvadult emberek”.
A rendőri szakszervezetek szombaton felháborodásuknak adtak amiatt hangot, hogy Emmanuel Macron jelezte, januárban az állam elindít egy internetes oldalt, amelyen bárki bejelentheti, ha bármilyen diszkriminációt tapasztal. Az elnök szerint ugyanis „tény, ha valakinek nem fehér a bőre, sokkal többet igazoltatják, problémás tényezőként azonosítják, és ez tarthatatlan”. Rendőri szakszervezetek arra kérték kollégáikat, hogy tiltakozásul ezentúl senkit ne igazoltassanak.
Az Egyesült Államok javasolta egy „szabad gazdasági övezet” létrehozását a keleti Donbasz régió egyes részein, ahonnan Ukrajna visszavonulna az Oroszországgal kötött béke megállapodás értelmében – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij.
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
szóljon hozzá!