Az erőszakos akciókra válaszképpen a rendőrök azonnal közbeléptek, több személyt a földre tepertek és előállítottak. A rendbontók igyekeztek öt-hat fős csoportokra oszlani és ismét csatlakozni a tüntetők menetéhez, ahonnan kiváltak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. Egy hatósági szóvivő úgy fogalmazott, hogy sajnálják, ha vétlenek is voltak köztük. Az őrizetbe vettek többsége a hírek szerint külföldi.
A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket.
Vasárnap csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap előállított közel ezer ember közül, és a dán rendőrség bocsánatot kért a tüntetőkkel szemben alkalmazott eljárásért. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Egy rendőrségi szóvivő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért az előállított tüntetőknek órákig a fagyos földön kellett ülniük megbilincselve. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedések „megelőző jellegűek voltak”. Az érintettek többségét azért vették őrizetbe, mert kisebb rendbontó csoportok közvetlen környezetében tartózkodtak, és fennállt a veszélye annak, hogy ők is erőszakos cselekményeket követnek el.
A tüntetés szervezőinek szóvivője azzal vádolta a hatóságot, hogy „ok nélkül vettek őrizetbe ártatlan embereket”, és megsértették emberi jogaikat.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel Koppenhága utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A 67 ország összesen 515 szervezete által meghirdetett demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez. A konferencia-központban a 192 ENSZ tagország küldöttségei arról tárgyaltak, hogy miként folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházgázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv, és hogyan támogassák a fejlett ipari államok a fejlődő országok légkörvédelmi erőfeszítéseit.
A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett mások mellett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is.
„Bla Bla Bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyesek jegesmedvének, mások pandának öltöztek – írta a Reuters.
A szombaton megrendezett nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve a világ vezetőitől.
Ausztrália nagyvárosaiban több ezren – Melbourne-ben mintegy 40 ezren – vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Aktivisták a Fidzsi-szigetektől az Egyesült Államokig egész nap demonstrációkkal, virrasztásokkal fejezték ki elkötelezettségüket a klímavédelem ügye iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Látogatottsági adatok