Az erőszakos akciókra válaszképpen a rendőrök azonnal közbeléptek, több személyt a földre tepertek és előállítottak. A rendbontók igyekeztek öt-hat fős csoportokra oszlani és ismét csatlakozni a tüntetők menetéhez, ahonnan kiváltak. A rendőrség közlése szerint egy rendőr megsebesült és a tüntetők négy autót felgyújtottak. Több mint 900 embert előállítottak, többségüket „megelőző” céllal, mert fennállt a veszélye, hogy erőszakos cselekményt követnek el. Egy hatósági szóvivő úgy fogalmazott, hogy sajnálják, ha vétlenek is voltak köztük. Az őrizetbe vettek többsége a hírek szerint külföldi.
A tüntetésen részt vevő Climate Justice Action (CJA) nevű szervezet azt állította közleményében, hogy a dán rendőrség megsértette az emberi jogokat az előállítások során. A csoport szerint a hatóságok „válogatás nélkül” vettek őrizetbe több száz aktivistát, akiknek órákig kellett bilincsben ülniük a hidegben az utcán és a járdákon, mielőtt elszállították őket.
Vasárnap csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap előállított közel ezer ember közül, és a dán rendőrség bocsánatot kért a tüntetőkkel szemben alkalmazott eljárásért. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Egy rendőrségi szóvivő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért az előállított tüntetőknek órákig a fagyos földön kellett ülniük megbilincselve. A szóvivő hangsúlyozta, az intézkedések „megelőző jellegűek voltak”. Az érintettek többségét azért vették őrizetbe, mert kisebb rendbontó csoportok közvetlen környezetében tartózkodtak, és fennállt a veszélye annak, hogy ők is erőszakos cselekményeket követnek el.
A tüntetés szervezőinek szóvivője azzal vádolta a hatóságot, hogy „ok nélkül vettek őrizetbe ártatlan embereket”, és megsértették emberi jogaikat.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult fel Koppenhága utcáin, határozott lépéseket követelve a klímacsúcson tárgyalóktól a globális felmelegedés megfékezésére. A 67 ország összesen 515 szervezete által meghirdetett demonstráció résztvevői a dán parlament épületétől vonultak át a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez. A konferencia-központban a 192 ENSZ tagország küldöttségei arról tárgyaltak, hogy miként folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházgázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv, és hogyan támogassák a fejlett ipari államok a fejlődő országok légkörvédelmi erőfeszítéseit.
A világ minden részéről érkeztek emberek a felvonulásra, amelyen részt vett mások mellett Helena Christensen dán modell és klímaaktivista, Rahul Bose indiai színész és Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is.
„Bla Bla Bla. Cselekedjünk azonnal!”, „Nincs B bolygónk”, „Változtass a politikán, ne a klímán!” – volt olvasható a felvonulók transzparensein, amelyek közt egy-egy „felfújható hóember” is felbukkant. Egyesek jegesmedvének, mások pandának öltöztek – írta a Reuters.
A szombaton megrendezett nemzetközi akciónap keretében világszerte megmozdulások zajlottak, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve a világ vezetőitől.
Ausztrália nagyvárosaiban több ezren – Melbourne-ben mintegy 40 ezren – vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. Aktivisták a Fidzsi-szigetektől az Egyesült Államokig egész nap demonstrációkkal, virrasztásokkal fejezték ki elkötelezettségüket a klímavédelem ügye iránt.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.