Fotó: Jean-Luc Mélenchon/Facebook
Tiltakozó menetet szervezett az egyre dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen vasárnap Párizsban az ellenzéki francia radikális baloldal, amely „egy új népfront” létrehozását tűzte ki célul.
2022. október 16., 20:312022. október 16., 20:31
2022. október 16., 20:372022. október 16., 20:37
A megmozduláson a rendőrség és a francia sajtóorgánumok által megbízott független Occurence számlálószervezet szerint mintegy 30 ezren, a szervezők szerint 140 ezren vettek részt. „Ez a nagy összefogás, amelyet most elkezdünk ezzel a menettel, hatalmas siker” – vélte Jean-Luc Mélenchon, az ellenzéki radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, aki a tömeg közepén egy teherautóból szólt a tüntetőkhöz és bejelentette egy „új népfront” megalakulását, amely szerinte hamarosan átveheti a hatalmat az országban.
Jóllehet a szakszervezetek nem kívántak részt venni a tüntetésen, Jean-Luc Mélenchon jelezte: támogatja a kedden esedékes általános sztrájkot, amelyet a baloldali szakszervezetek hirdettek meg a közszférában és az állami közlekedési vállalatoknál a jelenleg 6 százalékos inflációnak megfelelő fizetésemelést követelve. A felvonuláson megjelentek a mérsékeltebb baloldali pártok vezetői is. „Az üzenet egyszerű: a profit igazságosabb elosztását akarjuk” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.
Annie Ernaux Nobel-díjas író (középen) is csatlakozott a Jean-Luc Mélenchon (jobbra) által meghirdetett demonstrációhoz
Fotó: Jean-Luc Mélenchon/Facebook
A menet incidens nélkül vonult végig a Nation tértől a Bastille térig, de a megmozdulás közelében megjelentek feketeruhás antikapitalista anarchisták, akik kirakatokat törtek be és egy bankfiókot is megrongáltak, majd miután a rendőröket kezdték megdobálni, azok könnygázzal oszlatták szét őket. Gabriel Attal költségvetési miniszter, volt kormányszóvivő élesen bírálta a menetet, amely szerinte az országot blokád alatt tartókat pártolja.
A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei – a CFDT és a CFE-CGC – bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos inflációkövető béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak. A CGT azonban – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első félévben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – éjszaka felállt a tárgyalóasztaltól és nem írta alá a megállapodást. Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a kormány adatai szerint szombaton a benzinkutak 27 százalékánál még mindig hiány volt legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál voltak ellátási gondok.
„Ez nem egy normális sztrájk, a sztrájkjognak is vannak határai” – jelentette ki Geoffroy Roux de Bézieux, a legjelentősebb munkáltatói szervezet, a MEDEF elnöke, aki szerint 150 ember tartja túszul Franciaországot az olajfinomítók által. Szerinte hatóságilag kell kötelezni a munkafelvételre a CGT-tagokat a TotalEnergies-nél.
A CGT jelezte: legalább keddig, a több szakszervezettel (FO, Solidaires és FSU) közösen meghirdetett általános országos sztrájkig kívánja folytatni a munkabeszüntetést. A reformszakszervezetek szerint viszont az általános sztrájk nem megoldás az inflációs gondokra, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!