
Fotó: Jean-Luc Mélenchon/Facebook
Tiltakozó menetet szervezett az egyre dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen vasárnap Párizsban az ellenzéki francia radikális baloldal, amely „egy új népfront” létrehozását tűzte ki célul.
2022. október 16., 20:312022. október 16., 20:31
2022. október 16., 20:372022. október 16., 20:37
A megmozduláson a rendőrség és a francia sajtóorgánumok által megbízott független Occurence számlálószervezet szerint mintegy 30 ezren, a szervezők szerint 140 ezren vettek részt. „Ez a nagy összefogás, amelyet most elkezdünk ezzel a menettel, hatalmas siker” – vélte Jean-Luc Mélenchon, az ellenzéki radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, aki a tömeg közepén egy teherautóból szólt a tüntetőkhöz és bejelentette egy „új népfront” megalakulását, amely szerinte hamarosan átveheti a hatalmat az országban.
Jóllehet a szakszervezetek nem kívántak részt venni a tüntetésen, Jean-Luc Mélenchon jelezte: támogatja a kedden esedékes általános sztrájkot, amelyet a baloldali szakszervezetek hirdettek meg a közszférában és az állami közlekedési vállalatoknál a jelenleg 6 százalékos inflációnak megfelelő fizetésemelést követelve. A felvonuláson megjelentek a mérsékeltebb baloldali pártok vezetői is. „Az üzenet egyszerű: a profit igazságosabb elosztását akarjuk” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.
Annie Ernaux Nobel-díjas író (középen) is csatlakozott a Jean-Luc Mélenchon (jobbra) által meghirdetett demonstrációhoz
Fotó: Jean-Luc Mélenchon/Facebook
A menet incidens nélkül vonult végig a Nation tértől a Bastille térig, de a megmozdulás közelében megjelentek feketeruhás antikapitalista anarchisták, akik kirakatokat törtek be és egy bankfiókot is megrongáltak, majd miután a rendőröket kezdték megdobálni, azok könnygázzal oszlatták szét őket. Gabriel Attal költségvetési miniszter, volt kormányszóvivő élesen bírálta a menetet, amely szerinte az országot blokád alatt tartókat pártolja.
A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei – a CFDT és a CFE-CGC – bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos inflációkövető béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak. A CGT azonban – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első félévben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – éjszaka felállt a tárgyalóasztaltól és nem írta alá a megállapodást. Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a kormány adatai szerint szombaton a benzinkutak 27 százalékánál még mindig hiány volt legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál voltak ellátási gondok.
„Ez nem egy normális sztrájk, a sztrájkjognak is vannak határai” – jelentette ki Geoffroy Roux de Bézieux, a legjelentősebb munkáltatói szervezet, a MEDEF elnöke, aki szerint 150 ember tartja túszul Franciaországot az olajfinomítók által. Szerinte hatóságilag kell kötelezni a munkafelvételre a CGT-tagokat a TotalEnergies-nél.
A CGT jelezte: legalább keddig, a több szakszervezettel (FO, Solidaires és FSU) közösen meghirdetett általános országos sztrájkig kívánja folytatni a munkabeszüntetést. A reformszakszervezetek szerint viszont az általános sztrájk nem megoldás az inflációs gondokra, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
szóljon hozzá!