Hirdetés

Teljesen lebénult Brüsszel – A britek is bombáznának

FRISSÍTVE – A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van – tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A Le Soir hétfői, meg nem erősített értesülései szerint Abdeslam Németország irányába tarthatott.

Hírösszefoglaló

2015. november 23., 12:252015. november 23., 12:25

2015. november 23., 15:332015. november 23., 15:33

Vasárnap éjjel a rendőrség különleges alakulatai összesen tizenkilenc összehangolt akciót hajtottak végre terroristagyanús személyek felkutatására a belga főváros Molenbeek, Anderlecht, Jette, Schaerbeek, Woluwe-Saint-Lambert és Forest nevű városrészében, valamint hármat Charleroiban és egyet Liege környékén.

A főügyészség közlése szerint az őrizetbe vettek közül egy ember megsérült. Molenbeekben egy férfi autójával a rendőröknek hajtott, akik két lövést adtak le a támadóra. A sebesült sofőr a helyszínről elmenekült, de később sikerült őt elfogni. A rendőri akciók során sem fegyvereket, sem robbanóanyagot nem találtak – tájékoztatott Eric Van Der Sypt, a belga főügyészség szóvivője.

A rendőrségi műveletsorozat Brüsszel központjában, a város főterének (Grand Place) közelében kezdődött. A hatóságok a lakosságot arra szólították fel, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, miközben lezárták a környező utcákat.

Az események érdekessége, hogy a rendőrség felkérte a sajtót és a polgárokat: az akció idején ne adjanak hírt a rendőrség mozgásáról, illetve ne posztoljanak róluk a közösségi oldalakon. Ennek nyomán a polgárok cicás képekkel árasztották el a Twittert.

A rendőrségi akció ellenére a belga válságközpont fenntartotta a legmagasabb, négyes fokozatú, „súlyos és azonnali” terrorfenyegetettség esetén alkalmazott készültségi szintet Brüsszelben és környékén. Az iskolák a belga fővárosban zárva maradtak, a metró nem közlekedett hétfőn. A nagy számú látogatót vonzó rendezvényeket korlátozták. A Európai Bizottság, valamint a NATO – miként azt a két brüsszeli székhelyű intézmény jelezte – fokozott biztonsági intézkedések mellett folytatta működését.

Cameron: Nagy-Britanniának is bombáznia kell az Iszlám Államot

Eközben hétfőn David Cameron brit miniszterelnök az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget Párizsban, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában.

„Határozottan támogatom (Francois) Hollande elnök döntését az Iszlám Állam szíriai bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie” – mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” – hangsúlyozta David Cameron.

„Mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik francia barátunk és szövetségesünk támogatására, hogy legyőzze ezt az ördögi veszélyt” – fogalmazott a brit kormányfő. Elmondta, hogy megállapodott a francia elnökkel abban, hogy még nagyobb erőfeszítéssekkel és még szorosabban fognak együttműködni az európai országok.

„Többet kell tennünk a Szíriából hazatérő külföldi harcosok ártalmatlanításáért. Nevetséges, hogy több információhoz jutunk az Európai Unión kívüli országoktól ahhoz képest, amit a tagállamoktól kapunk\" – mondta David Cameron, arra utalva, hogy Marokkó figyelmeztette a francia titkosszolgálatokat arról, hogy a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud Görögországon keresztül visszatért Szíriából Európába, és Franciaországban lehet.

A brit miniszterelnök jelezte: felajánlotta a francia elnöknek a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát a francia légi erőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokhoz.

Hollande: fokozzuk a szíriai légicsapásokat

Francois Hollande megerősítette, hogy a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hamarosan a térségbe érkezik „azzal az egyértelmű küldetéssel, hogy keményen bombázza az Iszlám Államot”. Franciaország katonai célja Szíriában és Irakban „a lehető legtöbb kárt okozni az Iszlám Államnak” – fogalmazott a francia elnök.

„Meggyőződésünk, hogy tovább kell folytatni az Iszlám Állam elleni légicsapásokat Szíriában. Erősíteni fogjuk a légicsapásokat, olyan célpontokat fogunk választani, amelyek a lehető legtöbb kárt okoznak ennek a terrorista hadseregnek” – mondta Francois Hollande.

A megbeszélés előtt a két ország vezetője együtt emlékezett meg a Bataclan koncertterem előtt a 130 áldozatot szedő, november 13-i merényletek áldozatairól. A hét helyszínen elkövetett támadássorozatot az Iszlám Állam vállalta magára. A két ország vezetője egy-egy szál rózsát helyezett el a merényletsorozat azon helyszínén, ahol három öngyilkos merénylő 89 embert ölt meg. Elkísérte őket Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.

Francois Hollande az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagországának vezetőjével találkozik a héten, miután a BT francia kezdeményezésre az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el pénteken.

A francia elnök kedden Washingtonba utazik, ahol amerikai kollegájával, Barack Obamával találkozik, csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal, vasárnap este pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik. Közben pedig szerda este Angela Merkel német kancellárt Párizsban fogadja Francois Hollande, aki szeretné meggyőzni a nagyhatalmakat egy egységes és összehangolt katonai koalíció létrehozásáról a dzsihadisták ellen.

A Le Monde című napilap eközben hétfőn megtudta: a francia hatóságok a párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében az elmúlt tíz napban 1072 helyen tartottak házkutatást, 139 embert állítottak elő, közülük 117-et vettek őrizetbe.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását

Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén

Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén
2026. március 11., szerda

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban

Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban
2026. március 11., szerda

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra

Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban

A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban
2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
Hirdetés
Hirdetés