
FRISSÍTVE – A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van – tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A Le Soir hétfői, meg nem erősített értesülései szerint Abdeslam Németország irányába tarthatott.
2015. november 23., 12:252015. november 23., 12:25
2015. november 23., 15:332015. november 23., 15:33
Vasárnap éjjel a rendőrség különleges alakulatai összesen tizenkilenc összehangolt akciót hajtottak végre terroristagyanús személyek felkutatására a belga főváros Molenbeek, Anderlecht, Jette, Schaerbeek, Woluwe-Saint-Lambert és Forest nevű városrészében, valamint hármat Charleroiban és egyet Liege környékén.
A főügyészség közlése szerint az őrizetbe vettek közül egy ember megsérült. Molenbeekben egy férfi autójával a rendőröknek hajtott, akik két lövést adtak le a támadóra. A sebesült sofőr a helyszínről elmenekült, de később sikerült őt elfogni. A rendőri akciók során sem fegyvereket, sem robbanóanyagot nem találtak – tájékoztatott Eric Van Der Sypt, a belga főügyészség szóvivője.
A rendőrségi műveletsorozat Brüsszel központjában, a város főterének (Grand Place) közelében kezdődött. A hatóságok a lakosságot arra szólították fel, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, miközben lezárták a környező utcákat.
Az események érdekessége, hogy a rendőrség felkérte a sajtót és a polgárokat: az akció idején ne adjanak hírt a rendőrség mozgásáról, illetve ne posztoljanak róluk a közösségi oldalakon. Ennek nyomán a polgárok cicás képekkel árasztották el a Twittert.
A rendőrségi akció ellenére a belga válságközpont fenntartotta a legmagasabb, négyes fokozatú, „súlyos és azonnali” terrorfenyegetettség esetén alkalmazott készültségi szintet Brüsszelben és környékén. Az iskolák a belga fővárosban zárva maradtak, a metró nem közlekedett hétfőn. A nagy számú látogatót vonzó rendezvényeket korlátozták. A Európai Bizottság, valamint a NATO – miként azt a két brüsszeli székhelyű intézmény jelezte – fokozott biztonsági intézkedések mellett folytatta működését.
Cameron: Nagy-Britanniának is bombáznia kell az Iszlám Államot
Eközben hétfőn David Cameron brit miniszterelnök az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget Párizsban, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában.
„Határozottan támogatom (Francois) Hollande elnök döntését az Iszlám Állam szíriai bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie” – mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” – hangsúlyozta David Cameron.
„Mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik francia barátunk és szövetségesünk támogatására, hogy legyőzze ezt az ördögi veszélyt” – fogalmazott a brit kormányfő. Elmondta, hogy megállapodott a francia elnökkel abban, hogy még nagyobb erőfeszítéssekkel és még szorosabban fognak együttműködni az európai országok.
„Többet kell tennünk a Szíriából hazatérő külföldi harcosok ártalmatlanításáért. Nevetséges, hogy több információhoz jutunk az Európai Unión kívüli országoktól ahhoz képest, amit a tagállamoktól kapunk\" – mondta David Cameron, arra utalva, hogy Marokkó figyelmeztette a francia titkosszolgálatokat arról, hogy a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud Görögországon keresztül visszatért Szíriából Európába, és Franciaországban lehet.
A brit miniszterelnök jelezte: felajánlotta a francia elnöknek a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát a francia légi erőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokhoz.
Hollande: fokozzuk a szíriai légicsapásokat
Francois Hollande megerősítette, hogy a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hamarosan a térségbe érkezik „azzal az egyértelmű küldetéssel, hogy keményen bombázza az Iszlám Államot”. Franciaország katonai célja Szíriában és Irakban „a lehető legtöbb kárt okozni az Iszlám Államnak” – fogalmazott a francia elnök.
„Meggyőződésünk, hogy tovább kell folytatni az Iszlám Állam elleni légicsapásokat Szíriában. Erősíteni fogjuk a légicsapásokat, olyan célpontokat fogunk választani, amelyek a lehető legtöbb kárt okoznak ennek a terrorista hadseregnek” – mondta Francois Hollande.
A megbeszélés előtt a két ország vezetője együtt emlékezett meg a Bataclan koncertterem előtt a 130 áldozatot szedő, november 13-i merényletek áldozatairól. A hét helyszínen elkövetett támadássorozatot az Iszlám Állam vállalta magára. A két ország vezetője egy-egy szál rózsát helyezett el a merényletsorozat azon helyszínén, ahol három öngyilkos merénylő 89 embert ölt meg. Elkísérte őket Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.
Francois Hollande az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagországának vezetőjével találkozik a héten, miután a BT francia kezdeményezésre az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el pénteken.
A francia elnök kedden Washingtonba utazik, ahol amerikai kollegájával, Barack Obamával találkozik, csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal, vasárnap este pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik. Közben pedig szerda este Angela Merkel német kancellárt Párizsban fogadja Francois Hollande, aki szeretné meggyőzni a nagyhatalmakat egy egységes és összehangolt katonai koalíció létrehozásáról a dzsihadisták ellen.
A Le Monde című napilap eközben hétfőn megtudta: a francia hatóságok a párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében az elmúlt tíz napban 1072 helyen tartottak házkutatást, 139 embert állítottak elő, közülük 117-et vettek őrizetbe.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
szóljon hozzá!