
FRISSÍTVE – A vasárnap este Brüsszelben és két belga városban indított rendőrségi razziák során tizenhat embert őrizetbe vettek, de Belgium első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat egyik feltételezett elkövetője, Salah Abdeslam még szökésben van – tájékoztatott a belga főügyészség hétfőn kora hajnalban. A Le Soir hétfői, meg nem erősített értesülései szerint Abdeslam Németország irányába tarthatott.
2015. november 23., 12:252015. november 23., 12:25
2015. november 23., 15:332015. november 23., 15:33
Vasárnap éjjel a rendőrség különleges alakulatai összesen tizenkilenc összehangolt akciót hajtottak végre terroristagyanús személyek felkutatására a belga főváros Molenbeek, Anderlecht, Jette, Schaerbeek, Woluwe-Saint-Lambert és Forest nevű városrészében, valamint hármat Charleroiban és egyet Liege környékén.
A főügyészség közlése szerint az őrizetbe vettek közül egy ember megsérült. Molenbeekben egy férfi autójával a rendőröknek hajtott, akik két lövést adtak le a támadóra. A sebesült sofőr a helyszínről elmenekült, de később sikerült őt elfogni. A rendőri akciók során sem fegyvereket, sem robbanóanyagot nem találtak – tájékoztatott Eric Van Der Sypt, a belga főügyészség szóvivője.
A rendőrségi műveletsorozat Brüsszel központjában, a város főterének (Grand Place) közelében kezdődött. A hatóságok a lakosságot arra szólították fel, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, miközben lezárták a környező utcákat.
Az események érdekessége, hogy a rendőrség felkérte a sajtót és a polgárokat: az akció idején ne adjanak hírt a rendőrség mozgásáról, illetve ne posztoljanak róluk a közösségi oldalakon. Ennek nyomán a polgárok cicás képekkel árasztották el a Twittert.
A rendőrségi akció ellenére a belga válságközpont fenntartotta a legmagasabb, négyes fokozatú, „súlyos és azonnali” terrorfenyegetettség esetén alkalmazott készültségi szintet Brüsszelben és környékén. Az iskolák a belga fővárosban zárva maradtak, a metró nem közlekedett hétfőn. A nagy számú látogatót vonzó rendezvényeket korlátozták. A Európai Bizottság, valamint a NATO – miként azt a két brüsszeli székhelyű intézmény jelezte – fokozott biztonsági intézkedések mellett folytatta működését.
Cameron: Nagy-Britanniának is bombáznia kell az Iszlám Államot
Eközben hétfőn David Cameron brit miniszterelnök az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget Párizsban, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában.
„Határozottan támogatom (Francois) Hollande elnök döntését az Iszlám Állam szíriai bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie” – mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” – hangsúlyozta David Cameron.
„Mindent meg fogunk tenni, ami tőlünk telik francia barátunk és szövetségesünk támogatására, hogy legyőzze ezt az ördögi veszélyt” – fogalmazott a brit kormányfő. Elmondta, hogy megállapodott a francia elnökkel abban, hogy még nagyobb erőfeszítéssekkel és még szorosabban fognak együttműködni az európai országok.
„Többet kell tennünk a Szíriából hazatérő külföldi harcosok ártalmatlanításáért. Nevetséges, hogy több információhoz jutunk az Európai Unión kívüli országoktól ahhoz képest, amit a tagállamoktól kapunk\" – mondta David Cameron, arra utalva, hogy Marokkó figyelmeztette a francia titkosszolgálatokat arról, hogy a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a belga–marokkói Abdelhamid Abaaoud Görögországon keresztül visszatért Szíriából Európába, és Franciaországban lehet.
A brit miniszterelnök jelezte: felajánlotta a francia elnöknek a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát a francia légi erőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokhoz.
Hollande: fokozzuk a szíriai légicsapásokat
Francois Hollande megerősítette, hogy a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hamarosan a térségbe érkezik „azzal az egyértelmű küldetéssel, hogy keményen bombázza az Iszlám Államot”. Franciaország katonai célja Szíriában és Irakban „a lehető legtöbb kárt okozni az Iszlám Államnak” – fogalmazott a francia elnök.
„Meggyőződésünk, hogy tovább kell folytatni az Iszlám Állam elleni légicsapásokat Szíriában. Erősíteni fogjuk a légicsapásokat, olyan célpontokat fogunk választani, amelyek a lehető legtöbb kárt okoznak ennek a terrorista hadseregnek” – mondta Francois Hollande.
A megbeszélés előtt a két ország vezetője együtt emlékezett meg a Bataclan koncertterem előtt a 130 áldozatot szedő, november 13-i merényletek áldozatairól. A hét helyszínen elkövetett támadássorozatot az Iszlám Állam vállalta magára. A két ország vezetője egy-egy szál rózsát helyezett el a merényletsorozat azon helyszínén, ahol három öngyilkos merénylő 89 embert ölt meg. Elkísérte őket Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere.
Francois Hollande az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagországának vezetőjével találkozik a héten, miután a BT francia kezdeményezésre az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el pénteken.
A francia elnök kedden Washingtonba utazik, ahol amerikai kollegájával, Barack Obamával találkozik, csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal, vasárnap este pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik. Közben pedig szerda este Angela Merkel német kancellárt Párizsban fogadja Francois Hollande, aki szeretné meggyőzni a nagyhatalmakat egy egységes és összehangolt katonai koalíció létrehozásáról a dzsihadisták ellen.
A Le Monde című napilap eközben hétfőn megtudta: a francia hatóságok a párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében az elmúlt tíz napban 1072 helyen tartottak házkutatást, 139 embert állítottak elő, közülük 117-et vettek őrizetbe.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!