Viktor Janukovics
Tizenhárom év börtönre ítélte csütörtökön távollétében Viktor Janukovics volt ukrán államfőt a kijevi bíróság hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet címén – közölte Vladiszlav Devjatko bíró.
2019. január 24., 17:362019. január 24., 17:36
2019. január 24., 23:522019. január 24., 23:52
A bíróság ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól.
Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság megállapította továbbá: az ügyészség nem bizonyította, hogy a vádlott a határok megváltoztatásának céljával cselekedett. Janukovics nyilatkozataiban a bíróság nem talált ilyen akcióra való felhívást.
Az ítélet szerint Janukovicsnak több mint 98 ezer hrivnya (mintegy 3 ezer euró) eljárási költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet kimondja, hogy Oroszország a Krím félszigeten agressziós cselekményt hajtott végre, így Janukovics tettei, amelyekkel ebben közreműködött, bűnsegédletnek minősülnek.
Azt a tényt, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen a Krím elcsatolásával, a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az önrendelkezési jog gyakorlását már megvalósították a félszigeten az 1991. évi népszavazáson, amelynek eredményeképpen kihirdették Ukrajna függetlenné válását.
A bírák hamisnak minősítették Janukovics azon kijelentéseit, amelyeket bizonyos ellene irányuló támadásokról, valamint az orosz ajkú lakossággal szemben a Méltóság Forradalmának nevezett 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán tapasztalható fenyegetésekről és egy humanitárius katasztrófa jeleiről tett. Az exelnök ügyvédei mindvégig kitartottak védencük ártatlansága mellett. Érvelésük szerint a Krím Oroszország általi bekebelezéséhez nem Janukovics, hanem a Majdan-aktivisták és az új ukrán vezetés tevékenysége vezetett.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek. Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a kijevi tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Ezt követően a Krímet orosz fegyveres alakulatok szállták meg, majd márciusban Oroszország önkényesen elcsatolta a félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, és még az év tavaszán most is tartó fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. A jelenleg is Oroszországban tartózkodó Janukovicsot távollétében ítélték el, ami azt jelenti, hogy ha sikerül őt valaha őrizetbe venni, akkor Ukrajnában letartóztatásba helyezik, és ezután kezdi meg letölteni büntetését.
A mostani ítélet még nem jogerős, ellene 30 napon belül fellebbezés nyújtható be. A terjedelmes, 143 oldalas ítéletet csaknem nyolc órán át olvasta fel a bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!