Viktor Janukovics
Tizenhárom év börtönre ítélte csütörtökön távollétében Viktor Janukovics volt ukrán államfőt a kijevi bíróság hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet címén – közölte Vladiszlav Devjatko bíró.
2019. január 24., 17:362019. január 24., 17:36
2019. január 24., 23:522019. január 24., 23:52
A bíróság ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól.
Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság megállapította továbbá: az ügyészség nem bizonyította, hogy a vádlott a határok megváltoztatásának céljával cselekedett. Janukovics nyilatkozataiban a bíróság nem talált ilyen akcióra való felhívást.
Az ítélet szerint Janukovicsnak több mint 98 ezer hrivnya (mintegy 3 ezer euró) eljárási költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet kimondja, hogy Oroszország a Krím félszigeten agressziós cselekményt hajtott végre, így Janukovics tettei, amelyekkel ebben közreműködött, bűnsegédletnek minősülnek.
Azt a tényt, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen a Krím elcsatolásával, a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az önrendelkezési jog gyakorlását már megvalósították a félszigeten az 1991. évi népszavazáson, amelynek eredményeképpen kihirdették Ukrajna függetlenné válását.
A bírák hamisnak minősítették Janukovics azon kijelentéseit, amelyeket bizonyos ellene irányuló támadásokról, valamint az orosz ajkú lakossággal szemben a Méltóság Forradalmának nevezett 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán tapasztalható fenyegetésekről és egy humanitárius katasztrófa jeleiről tett. Az exelnök ügyvédei mindvégig kitartottak védencük ártatlansága mellett. Érvelésük szerint a Krím Oroszország általi bekebelezéséhez nem Janukovics, hanem a Majdan-aktivisták és az új ukrán vezetés tevékenysége vezetett.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek. Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a kijevi tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Ezt követően a Krímet orosz fegyveres alakulatok szállták meg, majd márciusban Oroszország önkényesen elcsatolta a félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, és még az év tavaszán most is tartó fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. A jelenleg is Oroszországban tartózkodó Janukovicsot távollétében ítélték el, ami azt jelenti, hogy ha sikerül őt valaha őrizetbe venni, akkor Ukrajnában letartóztatásba helyezik, és ezután kezdi meg letölteni büntetését.
A mostani ítélet még nem jogerős, ellene 30 napon belül fellebbezés nyújtható be. A terjedelmes, 143 oldalas ítéletet csaknem nyolc órán át olvasta fel a bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!