A törvénymódosítás értelmében a kisebbségek nyelvét csak a tanórákon lehetne használni
Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen, amelynek elfogadása esetén a tanintézmények területén a nemzeti kisebbségek nyelvét kizárólag a tanórákon lehetne használni.
2024. november 19., 19:502024. november 19., 19:50
„Megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült módosító javaslatot”, amelynek célja az ukrán nyelvi környezet megteremtése az oktatási intézményekben – fogalmaz a három magyar érdekvédelmi szervezet közös nyilatkozata.
Az aláírók kiemelik, hogy nagyra értékelik azokat a közelmúltban elfogadott törvényi módosításokat, amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatására vonatkozó jogait. „A 12086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket” – mutatnak rá.
A módosítás elfogadása esetén a magánérintkezésben is tilos lenne a nemzeti kisebbség nyelvének, így a magyarnak a használata, hiszen a tervezet azt is előírja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az órák után az oktatási intézmények udvarán is ukránul kellene megszólalni.
Az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a törvény tervezett módosítása nem csupán szűkíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát, de „ellentétes az alapvető emberi jogokkal is”.
– zárul a Brenzovics László, a KMKSZ, Zubánics László, az UMDSZ és Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke által jegyzett nyilatkozat.
Hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a háború sújtotta Ukrajnában a mindennapi nehézségeket, milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg és milyen vonatkozásban viselte meg leginkább a több mint két éve tartó háború a társadalmat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!