Robbanás történt a kora esti csúcsforgalomban a metró Oktyabrszkaja állomásánál, Minszk belvárosában, ahol metróvonalak keresztezik egymást.
A hétfői merénylet legkevesebb 12 személy életét követelte. A védelmi minisztérium kedd délelőtti közlése szerint 204 embert szállítottak kórházba. Orvosok szerint 26 sebesültnek rendkívül súlyos az állapota. A fehérorosz titkosszolgálat közölte, hogy információi vannak a robbanás állítólagos elkövetőjéről.
Az eddigi nyomozás során fény derült arra, hogy a detonáció 5 kilogramm trotil robbanóerejének felelt meg. A pokolgépben betonvas darabkák és másfél centiméter átmérőjű fémgolyók voltak. A robbanószerkezetet a metrócsarnok egyik padja alatt helyezte el a tettes.
A metróállomás Aljakszandr Lukasenka elnöki rezidenciája közelében van. Az elnök később személyesen tájékozódott a helyszínen, és virágot helyezett el az állomásnál.
A RIA Novoszti hírügynökség idézte az elnököt, aki nem zárta ki, hogy „kívülről szervezett” merénylet történt. Később az ország főügyésze is merényletet emlegetett a RIA Novosztyi szerint.
Az AP amerikai hírügynökség idézte a metrón utazó egyik utast, egy bizonyos Alekszej Kiklevicset, aki elmondta, hogy a robbanás következtében leszakadt az állomás plafonja. Igor Tumas, egy másik utas éppen leszállt a szerelvényről, amikor a nagy villanással járó robbanás a földre teperte. Megpróbált segíteni egy férfin, akinek a robbanás letépte a lábait. „De akkor láttam csak, hogy már halott” – mondta.
2008 júliusában 50 ember megsérült egy minszki koncerten történt robbanásban, amelyen az elnök is részt vett. Az esetet nem tárták fel, perre nem került sor. A média akkoriban arról cikkezett, hogy a tettesek a Fehér Légió illegális nacionalista szervezet tagjai, akik erőszakkal akarnak fellépni az állami szervek ellen. Lukasenka megnyerte a december 19-i választásokat, de az ellenzék azt állítja, hogy az eredményt meghamisították.
A fehérorosz elnök a múltban is megvádolt már külföldi erőket azzal, hogy destabilizálni akarják országát, belső viszályt szítanak.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!