
Fotó: Agerpres
Tizenhat éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer emberéletet követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
2017. szeptember 11., 11:372017. szeptember 11., 11:37
2017. szeptember 11., 11:432017. szeptember 11., 11:43
New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani.
Egy negyedik, szintén eltérített gép, amelynek a terroristák vélhetően egy másik washingtoni célpontot szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le.
A terrortámadásokban összesen mintegy háromezer ember vesztette életét, akik 90 ország állampolgárai voltak. A négy repülőgépen 246 utas és személyzet tartózkodott, a gépeltérítő terroristák száma 19 volt, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg, a Pentagon elleni támadás 125 áldozatot követelt.
A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:
„Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt. Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált „hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak.
Emellett a második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.
Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a vízesések peremére felírták a terrortámadások áldozatainak nevét. Itt minden évben megemlékezéseket tartanak, és felolvassák az áldozatok névsorát. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg.
Az első torony 2013 novemberében nyílt meg, a leglátványosabbat és legmonumentálisabbat, a One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át.
Az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete. A harmadik, 329 méter magas felhőkarcoló betonszerkezete 2016 júniusában készült el. Idén augusztusban visszakerült eredeti helyére a lerombolt WTC emblematikus szobra, A szféra, Fritz Koenig német művész bronzból készült monumentális alkotása.
megdöntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó.
A terrorcselekményt kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohamed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton.
A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt ellenük vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.
Az amerikai törvényhozás - Barack Obama elnök vétója ellenére - 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, így Szaúd-Arábiát is - a terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt.
Idén májusban a brüsszeli NATO-csúcs alkalmával avatták fel a NATO új központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékművét, a WTC egyik leomlott ikertornya 107. emeletének egyik vasbeton darabját.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
szóljon hozzá!