Hirdetés

Terjednek az amerikai egyetemeken az Izrael-ellenes tüntetések

Kiállás a terroristák mellett. Az amerikai egyetemeken a Hamász terrorszervezet jelszavait is skandálják •  Fotó: Youtube

Kiállás a terroristák mellett. Az amerikai egyetemeken a Hamász terrorszervezet jelszavait is skandálják

Fotó: Youtube

Az Egyesült Államok újabb városaiban kezdődtek tüntetések és épültek palesztinpárti egyetemi sátortáborok csütörtökön, így Atlantában és a fővárosban, Washingtonban is.

MTI

2024. április 26., 08:292024. április 26., 08:29

A Georgia állambeli Atlantában az Emory Egyetemen kezdett tüntetés megszüntetésére az intézmény a rendőrség beavatkozását kérte.

A tüntetők állítása szerint azért foglalták el az egyetem területének egy részét, mert az intézményt „bűnrészesnek tartják népirtásban, valamint az rendőrség militarizálásában”. Az atlantai megmozdulás palesztinpárti célját összekapcsolták egy helyi rendőrségi és tűzoltósági kiképzőközpont elleni tiltakozással. Azt is hangoztatták, hogy a „palesztinok elleni népirtás” és az úgynevezett Cop City felépítése egyaránt az „amerikai imperializmus” következménye.

Hirdetés

Az egyetem rektori hivatalának illetékese a tüntetés szervezőit olyan aktivistáknak nevezte, akiknek célja, hogy megzavarják a hallgatók tanulmányi munkáját, valamint hozzátette, hogy nem tolerálnak vandalizmust és egyéb bűncselekményeket.

Csütörtökön New Yorkban bő egy héten belül már a negyedik intézménynél kezdődött Izrael elleni tüntetés, ezúttal a City College of New York - CUNY épületeinél vonultak ki diákok.

New York város rendőrségi vezetői az elmúlt egy hétben történt rendőrségi intézkedések és tömeges letartóztatások kapcsán világossá tették, hogy

nem fognak olyan jellegű közterület-foglalást megengedni, mint 2020. nyarán az úgynevezett BLM-zavargások idején Seattle városában történt, ahol tüntetők a város egy részét „autonóm övezetté” nyilvánították.

John Chell, a városi rendőrség járőrparancsnoka kijelentette: garantálhatja, hogy egy ilyen próbálkozás gyorsan véget ér majd.

A fővárosban Washingtonban csütörtökön több környékbeli egyetem együttes tüntetést kezdett sátrak felállításával a belvárosi George Washington Egyetem területén. Közleményük szerint erejüket közösen akarják megmutatni, valamint

követelik az elhatárolódást – a szavaik szerint – „cionista államtól”, és céljuk, hogy véget érjen a „palesztinpárti diákok rasszista alapú elnyomása”.

Az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Los Angelesben a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) vezetése csütörtökön azt közölte, hogy az intézmény területe „további intézkedésig” zárva marad. Az egyetemen a szerdai tüntetések idején csaknem 100 aktivistát kellett a rendőrségnek őrizetbe vennie.

A szerdai összesítések szerint

az Egyesült Államok legnagyobb 50 egyetemének több mint felének területén voltak palesztinpárti tüntetések az elmúlt egy hétben. A megmozdulások nyomán összesen több száz embert vettek őrizetbe a hatóságok tiltott tevékenység, illetve magánterület megsértése miatt.

A New York-ban történt rendőrségi beavatkozást csütörtökön elítélte Alexandria Ocasio-Cortez, a demokrata párt baloldali szárnyának kongresszusi képviselője, aki „szörnyű döntésnek nevezte”, hogy a Columbia Egyetem vezetése a saját diákjaira hívott rendőrséget.

Az Egyesült Államok vezető egyetemei közé sorolt intézmény egykori diákja, és befolyásos anyagi támogatója, a milliárdos vállalkozó, Robert Kraft ugyanakkor csütörtökön egy sajtóban megjelent állásfoglalásban azt írta, hogy

„meg kell tagadnia” tanulmányai egykori helyét, és megdöbbenését hangoztatta az olyan szlogenek, miatt, amiket tiltakozók kiabáltak, mint az „Öljetek meg minden zsidót!” és „Október 7-ét még tízezerszer!”.

A zsidó származású üzletember a héten jelentette be, hogy a tüntetéseken történt nyílt antiszemita megnyilvánulások miatt beszünteti a támogatását a Columbia Egyetem számára.

Tizennyolc ország követeli a Hamásztól túszaik szabadon engedését
Az összes elrabolt külföldi túsz elengedésére szólította fel közös közleményben a Hamász palesztin szélsőséges szervezetet 18 érintett ország, köztük Magyarország és Románia csütörtökön.
A Washingtonban közzétett dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy a túszok, valamint a Gázai övezet palesztin polgári lakossága a nemzetközi jog védelme alatt állnak, és „sorsuk nemzetközi aggodalom tárgya”.
„Felszólítunk a Hamász által Gázában több mint 200 napja fogva tartott túszok azonnali szabadon bocsátására. Közéjük tartoznak saját polgáraink is” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet az Egyesült Államok és Magyarország mellett Argentína, Ausztria, Brazília, Bulgária, Kanada, Kolumbia, Dánia, Franciaország, Németország Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Spanyolország, Thaiföld és az Egyesült Királyság állam-, illetve kormányfőjének nevében adtak ki.
Az aláíró országok azt is hangsúlyozzák, hogy a túszok részleges elengedéséről szóló és a Hamász által a közelmúltban elutasított megállapodástervezet azonnali és meghosszabbított tűzszünetet jelentett volna a Gázai övezetben, valamint segítette volna a humanitárius szállítmányok növelését, és megteremtette volna a feltételeket arra, hogy a gázai lakosok visszatérjenek otthonaikba.
Az amerikai kormányzat magas rangú tisztségviselője a közlemény kiadása előtt percekkel újságíróknak úgy nyilatkozott Washingtonban, hogy a dokumentumot országok széles köre egyhangúlag írta alá, ami mutatja az ügy súlyát, és amit fogva tartott állampolgáraik helyzete is indokol.
Beszámolt arról, hogy a Hamász részéről mutatkozik némi nyitottság az előrelépésre a tárgyalásokon, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a palesztin terrorszervezet döntéshozói nem azok, akik a megbeszéléseken részt vesznek. Akik a döntéseket meghozzák, a Gázai övezetben, a föld alatt tartózkodnak a túszokkal együtt – fűzte hozzá.
A tisztségviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy izraeli részről az egyiptomi és katari közvetítéssel kidolgozott legutóbbi megállapodásjavaslat már elnyerte Izrael támogatását, miközben a Hamász részéről nem volt „konstruktív” a hozzáállás, azt ugyanakkor elismerte, hogy a folyamat során volt olyan pont, amikor Izrael sem tett meg mindent az egyezség érdekében.
A tavaly október 7-én elhurcolt 253 túsz közül novemberben többeket elengedtek, és izraeli összesítés szerint 133-an maradtak a Hamász fogságában.
Közülük 36 ember halálát is megerősítették, a többiek sorsáról nincsenek megbízható információk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
Hirdetés
2026. március 09., hétfő

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés

Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

Elemző: nem jött be a Hormuzi-szoros lezárása Irán számára, Teherán ellen fordul a lépés
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt
2026. március 09., hétfő

Robbanás egy belgiumi zsinagóga előtt

2026. március 09., hétfő

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását

Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.

Iráni konfliktus: Románia kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását
Hirdetés
Hirdetés