Tartós menekülthullámra kell készülni Európában

A fizikai határzár mellett „jogi határzárra” is szükség van, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot még a héten nyilvánosságra hozzák – jelentette be Répássy Róbert, a budapesti Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 keddi műsorában.

A fideszes politikus megjegyezte, szigorítani kell a büntető törvénykönyv (Btk.) embercsempészettel kapcsolatos szabályait, de változtatni szükséges a menekültügyi eljárás rendjén is. Mint mondta, előbbieknek elrettentőnek kell lennie, hogy mind az embercsempészek, mind az illegális határátlépők kedvét elvegye e cselekmények elkövetésétől, utóbbi esetében pedig arról van szó, hogy ilyen mennyiségű kérelem elbírálása gyorsabb és hatékonyabb eljárással történjék.

A műsorban Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője arról beszélt: a rendkívüli parlamenti ülés legfontosabb kérdése a Btk.-módosítás; ennek része, hogy bűncselekménnyé váljon a műszaki határzár megrongálása, az illegális határátlépés pedig váljon bűncselekménnyé, valamint szigorítsák az embercsempészet büntetési tételét.

Frontállammá válhat Magyarország

Miközben Pintér Sándor belügyminiszter jóváhagyta az országos rendőrfőkapitány elgondolását a határvadász egységek felállításáról, sajtóértesülések szerint kormányzati szinten felvetődött a honvédség bevetése is a migrációs helyzet kezelése érdekében. Tény, hogy a migrációs nyomás egyre nagyobb az anyaországban: az idén menedékjogért folyamodók száma immár meghaladta a 130 ezret.

A Szerbia felől érkező menekültek hétfőn ismét megrongálták a gyorstelepítésű drótakadályt, aznap Csongrád megye déli részén 43 csoportban 1930 illegális bevándorló kelt át Magyarországra. Helyszíni beszámolók szerint a migránsok átvágták a drótot, ruhákat, hálózsákokat dobtak át rajta, hogy ne sértse meg őket a penge, amikor átmásznak alatta vagy rajta.

A Röszke melletti vasútvonalnál, ahol nincs kifeszítve drót, folyamatosan érkeznek a bevándorlók a síneken gyalogolva; itt folyamatos a magyar rendőrök jelenléte, akik egy gyűjtőpontra irányítják őket. Feltételezések szerint azoknak a migránsoknak az „előörse” jutott most el Magyarországig, akiket a múlt héten egy időre föltartóztattak a macedón–görög határnál, majd továbbengedték őket.

Közben Brüsszelben bejelentették, az Európai Bizottság gyorsított eljárásban, a lehető legrövidebb idő alatt dönt arról a magyar kérésről, hogy az EB nyújtson rendkívüli segítséget Magyarországnak a migrációs válság kezeléséhez.

„Magyarország könnyedén frontállammá válhat” – vélekedett Natasha Bertaud szóvivő, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt ezen a téren Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem is kértek más segítséget.

Merkelék méltányos elosztást sürgetnek

A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között – jelentette ki a német kancellár hétfőn este Berlinben a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt. Angela Merkel Francois Hollande társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.

„Ki kell alakítani Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak. Ezt gyorsan, még az idén meg kell tenni, késlekedést nem tudunk elfogadni” – hangsúlyozta a kancellár. Hozzátette: „közös szabványokat kell kidolgozni” az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról, mindazok esetében pedig, akik tartózkodási jogot – azaz menekült, oltalmazott vagy más menekültügyi státust – szereznek, gondoskodni kell „a méltányos tehermegosztásról”, mert ez szerinte jelenleg nem biztosított.

Francois Hollande hangsúlyozta, a menekülthullám felerősödésével „rendkívüli helyzet állt elő, amely azonban tartós marad”, mert a menekülthullámot kiváltó krízisek nem enyhülnek. A francia államfő úgy vélte, az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és közös migrációs politikát kell kidolgozniuk, szerinte csak ezáltal lehet fenntartani a schengeni rendszert.

„A védelemre szoruló menedékkérőket igazságosan kell elosztani a tagállamok között, és gondoskodni kell a védelemre nem jogosult kérelmezők emberhez méltó körülmények között történő visszatelepítéséről” – jelentette ki Hollande.

Felvetésük azonban máris ellenállásba ütközik, Lengyelország ugyanis közölte: nem egyezik bele a kötelező menekültelosztási kvótákba, nem mond le saját migrációs politikájáról. Rafal Trzaskowski lengyel külügyminiszter-helyettes egy keddi lapinterjúban az önkéntes alapú menekültbefogadás jelenlegi uniós gyakorlata mellett foglalt állást, és a migránsválság egyik megoldásaként a gazdasági bevándorlók hazaküldését javasolta. Trzaskowski szerint az EU-nak a menekültválság jelenlegi fázisában világosan meg kell különböztetnie a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket, az előbbieket származási országukba kell visszaküldeni. 

London börtönnel fenyegeti az illegálisan munkát vállalókat 

Börtönbüntetéssel sújtja a brit kormány a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását, a munkaadók pedig elveszíthetik működési engedélyüket és be is zárathatják üzletüket. A bevándorlást szigorító törvénytervezet legújabb elemeként kedden  ismertetett intézkedéssel kapcsolatban James Brokenshire bevándorlásügyi államtitkár közölte, akár fél év szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphatnak azok a bevándorlók, akik illegálisan vállalnak munkát Angliában és Walesben.

Munkaadóik – főként a házhoz szállító éttermek és üzletek, a pubok, valamint a taxis cégek – pénzbírságra számíthatnak, de akár engedélyüket is megvonhatják és elrendelhetik, hogy 48 órára zárjanak be. A munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy ellenőrizték alkalmazottaik státusát. Súlyos visszaélések esetén a munkaadók akár ötévi börtönbüntetésre számíthatnak.

Szigorítják a lakásbérlést is, a bérbeadóknak ellenőrizniük kell, hogy a bérlőnek van-e tartózkodási jogcíme, és ha nincs, ki kell lakoltatni őket. Ha nem ellenőrzik, pénzbírsággal, de az eddigi két év helyett akár ötévi szabadságvesztéssel is sújthatják őket. A törvénycsomag ősszel kerül a parlament elé, és célja, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen a bevándorlóknak. A brit kormány le akar számolni azzal a hittel, hogy a szigetországban könnyedén munkához lehet jutni. A szigetországban becslések szerint 1,1 millió illegális bevándorló él.