
Emmanuel Macron elnök a lefejezett tanár tiszteletére rendezett megemlékezésen
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket „egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.
2020. október 26., 09:522020. október 26., 09:52
2020. október 26., 10:022020. október 26., 10:02
A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.
A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte. „A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.
A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról. Vasárnap este Emmanuel Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és nyitott „az értelmes vitára”. „A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. „Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.
Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is „a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!