2012. január 05., 09:002012. január 05., 09:00
Az európai zöldek szeretnék elérni, hogy az EP két hét múlva kezdődő plenáris ülése vegyen napirendre és tárgyaljon meg egy, az úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot – közölte Ulrike Lunacek, az osztrák zöldek EP-képviselője sajtótájékoztató keretében. Kijelentette, reméli, hogy a kezdeményezés elnyeri a többi frakció támogatását. Lunacek az MTI kérdésére kifejtette, a kezdeményezés napirendre tűzéséről az EP elnöksége dönt.
Mint mondta, abból indul ki, hogy az elnökségben többségi támogatást kap az indítvány. Az osztrák politikus úgy vélekedett, az új alkotmány életbe lépésével Magyarország „de facto autoriter állammá vált”. Az igazságszolgáltatást, a médiát és a parlamentet „de facto Orbán és követői irányítják”, a választókerületek új beosztása is a Fidesznek kedvez, és utolsó tényezőként „megszüntették a nemzeti bank függetlenségét” – fogalmazott Lunacek. „A helyzet nemcsak Magyarország számára veszélyes, az Európai Unió alapvető értékeit veszélyezteti” – tette hozzá.
Ha nem indít eljárást, az EU „nem nézhet többé a tükörbe”, amikor demokráciáról és jogállamiságról van szó, emellett a csatlakozásra törekvő országok szemében is hiteltelenné válik – vélekedett a politikus. Az EP-ben egyszerű többségre, ezt követően az Európai Tanácsban négyötödös többségre van szükség az eljárás megindításához. A zöld, a liberális és a szociáldemokrata frakció együtt a szavazatok többségével rendelkezik az EP-ben. Lunacek hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy e három pártcsalád mellett – a Fideszt is a tagjai között tudó – Európai Néppárt (EPP) legalább egy része is támogassa az eljárást. Lunacek tisztában van vele, hogy „rendkívül nehéz” feladat a tanácsban az eljárás megindításához nélkülözhetetlen kezdeményezés sikeréhez szükséges többséget megszerezni.
Mindamellett úgy vélekedett, „megfelelő politikai akarat” esetén már a tanács márciusi ülésén döntés születhet az eljárásról.
Egy kérdésre válaszolva kijelentette, Magyarország kizárása az EU-ból nem céljuk, és nem is szerepel lehetőségként az uniós szerződésben. A hetedik cikkely szerinti eljárás bizonyos jogok, így az európai támogatások, illetve végső lehetőségként a szavazati jog megvonását vonhatja maga után – mondta.
A Lisszaboni szerződéssel bevezetett eljárás szerint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság megalapozott javaslata alapján az Európai Tanács a tagok négyötödének a szavazatával, az Európai Parlament általi jóváhagyás után kimondhatja: egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy valamely tagállam súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit.
A tanács a döntés előtt meghallgatja az érintett tagállamot, és ajánlásokat fogalmazhat meg a számára. A tanács hasonló eljárásban, egyhangú állásfoglalással mondhatja ki azt, hogy egy tagállam „súlyosan és tartósan” megsérti az alapvető értékeket. Ebben az esetben minősített többséggel dönthet az uniós szerződésből eredő jogok felfüggesztése mellett. Az eljárásban az érintett tagállam nem szavazhat, és nem veszik tekintetbe a szavazati arány megállapításakor.
| Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy ugyanolyan gyorsan és hatékonyan biztosítsa a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés tiszteletben tartását, mint ahogyan tavaly az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek az EU-joggal kapcsolatban tett felvetéseire reagált. Ezt Neelie Kroesnak, a brüsszeli bizottság digitális és médiaügyekkel foglalkozó biztosának a szóvivője, Ryan Heath jelentette be tegnap. Emlékeztetett, hogy az alkotmánybíróság december 19-én kimondta: a médiatörvény alkotmányellenes módon korlátozta az írott sajtó szabadságát. Az EU alapjogi chartája világosan leszögezi, hogy a média szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani, az EU pedig mindig fellépett a médiaszabadság és pluralizmus mellett – mondta Heath. |
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.