
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Szokatlan időpontban, késő este a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésben cáfolta az orosz védelmi minisztérium azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán erők áttörték a kelet-ukrajnai Bahmut városa körüli frontvonal egy részét.
2023. május 12., 08:012023. május 12., 08:01
„Az egyes Telegram-csatornák által terjesztett állítások arról, hogy a védelmet az érintkezési vonal bizonyos szakaszain áttörték, nem igazak" – áll az orosz minisztérium közleményében, amelyet a CNN idézett.
A pontosítást annak nyomán tették közzé, hogy
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldosok vezetője szintén az orosz erők visszavonulásáról és az ukrán területi előrenyomulásról számolt be a bahmuti szárnyakon.
A közlemény szerint a csapatok azért harcolnak, hogy az ukrán katonákat Maloilinovka irányába szorítsák.
„Az ellenség jelentős veszteségeket szenved az emberállomány és a felszerelés tekintetében” – állították az orosz védelmi minisztérium illetékesei.
Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése „dinamikus” helyzetet írt le Bahmutban, azt állítva, hogy a kijevi erők nyomást gyakorolnak az orosz harcosokra és tesztelik a gyenge pontokat a vonalaikban.
Kijev „hatékony ellentámadásokról” is beszámolt a keleti város körül a folyamatos orosz ágyúzás ellenére.
A vagyontárgyakat árverésre kívánják bocsátani, hogy ebből finanszírozzák az ország újjáépítését – mondta Umerov. „Az a célunk, hogy mindent állami kézbe vegyünk, feldolgozzunk és eladjunk” – jelentette ki.
„Azt akarjuk, hogy ezen (orosz) vállalatok az ukrán állam és lakosok számára dolgozzanak” – húzta alá Umerov, aki szerint idén 102 vagyontárgy – a többi között autók és ingatlanok – kerülnek kalapács alá.
„Ugyanakkor senki sem mérte fel ezen vagyontárgyak értékét” – mondta Umerov, bár azt elismerte, hogy ennek pótlása most egy bonyolult folyamat, amelyben különböző kormány- és bűnüldözési szervek is részt vesznek.
„Csak bírósági határozatot követően mehet át a lefoglalt és államosított vagyon az államkincstárba” – hangsúlyozta az ukrán illetékes, aki szerint jelenleg éppen ezen dolgoznak. Az első árveréseket pedig már tavasz végén vagy nyár elején megtarthatják.
A rendeletek egyebek között lehetővé teszik jogi eljárások indítását vagyonelkobzás céljával.
Példaként az ukrán állami vagyonkezelő alap munkájára Umerov a Demurinszkij bányászati és feldolgozóipari céget nevezte meg, a világ vezető – az űr- és repülőipar részére szállító – titán termelőjét. A céget februárban foglalták le az orosz tulajdonostól. A 284 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termelését időközben részben helyreállították. Umerov szerint abban reménykednek, hogy még idén értékesíteni tudják.
Washington: Oroszország továbbra is vegyen részt az ukrajnai gabona exportjára vonatkozó ENSZ-programban!
Az Egyesült Államok az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó ENSZ-program meghosszabbítását sürgeti, és felszólítja Oroszországot, hogy továbbra is vegyen részt benne – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete csütörtökön.
Linda Thomas-Greenfield egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: miután Oroszország nehezíti a szállításokat, számos hajó vesztegel a tengeren, és ez azt jelenti, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert.
Az amerikai diplomata cáfolta Oroszországnak azt az állítását, hogy élelmiszer- és műtrágyaexportját szankciók sújtanák. Linda Thomas-Greenfield azt mondta: Oroszország a háború előtti mennyiséggel megegyező mennyiségű, illetve esetenként azt meghaladó gabonát és műtrágyát szállít a világ különböző országaiba.
A török közvetítéssel tavaly nyáron megkötött egyezmény jelentőségéről szólva az ENSZ-diplomata aláhúzta, hogy segített a leginkább szükséget szenvedőknek, valamint a gabona világpiacának stabilizálásában is. Hangsúlyozta, hogy a szállítások tavaly augusztusi újraindulása több mint 30 millió tonna gabona exportját tette lehetővé Ukrajnából, és hozzájárult az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) segélyezési tevékenységéhez Afganisztánban, Szomáliában és Jemenben, ezáltal számtalan élet megmentéséhez.
A nagykövet egyben köszönetet mondott az ENSZ főtitkárának és Törökországnak a kezdeményezésért, és hozzátette, hogy a világnak továbbra is szüksége van az akcióra.
Jim O'Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciós kérdésekért felelős osztályának vezetője a tájékoztatón elmondta: részben az ENSZ-program keretében Ukrajna az elmúlt csaknem 12 hónapban 56 millió tonna gabonát tudott külföldre szállítani, ami csaknem megegyezik az orosz támadást megelőző, átlagosan havi hatmillió tonna ukrán exporttal. Hozzátette: ennek egy része az ENSZ fekete-tengeri kezdeményezése keretében valósult meg, a fennmaradó pedig közvetlen export volt az Európai Unión keresztül.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés akadozásáról szólva az amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a program végrehajtásáért felelős koordinációs bizottság tavaly augusztusban és szeptemberben még naponta mintegy 10 hajót vett nyilvántartásba a kijelölt kikötőkben, ez mostanra átlagosan 3-ra csökkent. Jim O'Brien az orosz hatóságokat hibáztatta, amiért nehezítik az új hajók regisztrációját. Hozzátette, hogy jelenleg 26 hajó vár hatósági vizsgálatra török vizeken, összesen 1,1 millió tonnányi gabonaszállítmánnyal.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezést tavaly július 22-én írták alá Isztambulban. Ez lehetővé tette az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak. Ezzel egy időben nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek között garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és azok mentesülnek a büntetőintézkedések alól.
Az ENSZ-kezdeményezés hatályát március 18-án újabb 60 nappal meghosszabbították, vagyis a jövő hét közepén lejár.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!