Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az orosz támadások „szinte az egész” energetikai infrastruktúrát megsemmisítették Harkivban – mondta Ihor Tyerehov polgármester egy hétfőn megjelent interjúban.
2024. április 02., 11:022024. április 02., 11:02
Harkiv a teljes körű invázió kitörése óta az orosz támadások középpontjába került, és az elmúlt hetekben a csapások fokozódtak.
A támadások során megsemmisült egy hőerőmű és az összes elektromos alállomás Ukrajna második legnagyobb városában – mondta korábban Tyerehov.
Amikor a polgármester a fokozott csapások okairól kérdezték, azt válaszolta, hogy nem tudja, mi Oroszország terve.
„A magán (energetikai infrastruktúrát) is tönkretették. Oroszország meg akar félemlíteni minket, de ez lehetetlen” – mondta Terehov.
Harkivban éjjel-nappal működnek a „Legyőzhetetlenségi pontok” néven is ismert humanitárius segélyközpontok.
„Átéltünk már nehezebb időket is, és ezeket is túl fogjuk élni” – mondta Tyerehov.
Március 29-én a Centrenerho állami tulajdonú energetikai vállalat arról számolt be, hogy orosz csapatok egy nemrégiben végrehajtott nagyszabású támadás során megsemmisítették a Harkivi területen található Zmijiv hőerőművet.
Márciusban orosz támadások megrongálták vagy teljesen megsemmisítették Ukrajna legnagyobb magán energetikai vállalata, a DTEK hőtermelő kapacitásának 80 százalékát – közölte szombaton Dmitro Szaharuk, a vállalat ügyvezető igazgatója.
Az utóbbi két erőmű közül az egyik, a Hydroelectric Power Station-2 (HPS-2) a támadást követően kritikus állapotban van. Maga a gát is kárt szenvedett, de a tisztviselők szerint nem áll fenn a gátszakadás veszélye.
Eközben az amerikai Pentagon értékelése szerint Észak-Korea továbbra is szállít fegyvereket Oroszországnak – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón.
„Úgy értékeljük, hogy a partnerség továbbra is virágzik, és Észak-Korea továbbra is támogatást nyújt Oroszországnak” – jelentette ki Singh.
„Továbbra is azt látjuk, hogy Oroszország olyan partnerekhez folyamodik, mint Észak-Korea, Irán, hogy továbbra is támogatást kapjon az ukrajnai háborújához” – tette hozzá.
Olekszandr Filcsakov, a Harkivi terület ügyészségének vezetője március 14-én azt mondta, hogy
Az egyik első esetet, amikor Oroszország észak-koreai ballisztikus rakétákat használt, 2023. december 30-án jegyezték fel egy Zaporizzsja elleni támadás során.
Később hivatalosan is megerősítették, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be a Harkiv elleni támadás során január 2-án. A helyi ügyészség szerint jelenleg két másik esetet vizsgálnak, amikor észak-koreai rakétákkal támadták Harkiv területét.
Ukrenerho: A támadások okozta károk ellenére Ukrajna energiahálózata messze van az összeomlástól
Az orosz légicsapások jelentős károkat okoztak ugyan Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, de a teljes összeomlás valószínűtlen – jelentette ki hétfőn Volodimir Kudrickij, az az állami tulajdonú Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke.
Március 22. óta az orosz erők célzottan, szinte napi rendszerességgel támadják az ukrán hő- és vízerőműveket, valamint az energetikai hálózatot. „Céljuk, hogy áramkimaradások legyenek egyes ukrán nagyvárosokban, a mi célunk pedig az, hogy elejét vegyük ennek” – mondta Kudrickij a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
A magánkézben lévő legnagyobb áramszolgáltató cég, a DTEK, amely Ukrajna áramszükségletének mintegy negyedét fedezi, nemrég közölte, hogy hat erőművéből ötöt megrongáltak a támadások, és emiatt elvesztették kapacitásuk 80 százalékát.
Az orosz rakétacsapások jelentős károkat okoztak a legnagyobb ukrán vízerőműben, a zaporizzsjaiban, de a kanivi és dnyeszteri létesítményekben is.
Ukrajna áramigényeinek túlnyomó részét három atomerőmű fedezi, fogyasztási csúcsidőszakban viszont kulcsszerepet játszanak az ország hő- és vízerőművei is.
„Jelenleg a legnagyobb aggályaink áramtermelő képességeink miatt vannak, különös tekintettel ami a hálózat terheltségének egyensúlyát biztosító víz- és hőerőműveket illeti” – mondta Kudrickij, de hangsúlyozta, hogy az ország energiahálózata nincs az összeomlás szélén.
„Egy összeomlás az energetikai rendszer teljes, vagy részleges, kontrollálhatatlan leállását jelentené. Ez nem történt meg és nem is fog, egy ilyen forgatókönyvet valószínűtlennek tartunk” – tette hozzá.
Kudrickij mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy talán lehetnek „helyi problémák” az egyes régiókban, mint például Harkivban, vagy Odesszában.
Kiemelte, hogy át kell gondolni az áramtermelés összetételét, valamint azt, hogy ezt az infrastruktúrát miként lehet védhetővé tenni a légicsapásokkal szemben. Ez utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha Ukrajna kisebb erőművek százait építi ki az ország különböző pontjain. „Ennek a folyamatnak haladéktalanul el kell kezdődnie” – fűzte hozzá.
Fehéroroszország hadgyakorlatot kezdett az EU-val és Ukrajnával közös határainál
Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén.
A fehérorosz védelmi minisztérium Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.
Minszk lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. februárjában megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az ország területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket telepítsen Fehéroroszországba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!