Szilágyi Péter (archív felvétel)
Fotó: Árvai Károly/kormany.hu
Az identitás erősítése, a külhoni magyar családok segítése és a szülőföldön maradás támogatása áll a magyar nemzetpolitika középpontjában – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Martonvásáron, a Kisebbségvédelem Európában címmel tartott nyári egyetem megnyitóján.
2018. július 09., 15:372018. július 09., 15:37
2018. július 09., 15:402018. július 09., 15:40
Szilágyi Péter előadásában hangsúlyozta: a magyar kultúra és oktatás terén 1,1 milliárd forintból háromezer szervezetet, csaknem 200 millió forintból pedig mintegy háromszáz ifjúsági szervezetet és mintegy 250 millió forintból 260 magyarországi település 300 külhoni magyar településsel közösen megvalósított programját támogatta az anyaország. Arról is beszélt:
Emlékeztetett: 2018-ban a külhoni magyar családok évét is meghirdették, melynek keretében egymilliárd forintot fordítanak a külhoni magyar családok támogatására, valamint az év elejétől az anyasági támogatást és a babakötvényt is elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kitért arra is, hogy a Petőfi Sándor- és a Kőrösi Csoma Sándor-programban egyaránt növelték az ösztöndíjasok számát.
A helyettes államtitkár előadásában arra is rámutatott:
Szilágyi Péter indoklásként felidézte: a közelmúltban a román bíróság öt év börtönre ítélte a terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistákat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, elutasították a katolikus egyház keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében, a Bánffy-családnak 2007-ben visszaszolgáltatott több mint 9000 hektárnyi erdő újra a román állam tulajdonába került, a Maros megyei önkormányzat elnöke pedig több mint 42 ezer lejes bírságot kapott székely zászló kitűzése miatt.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a nyári egyetemet megnyitó köszöntőjében felidézte: a rendszerváltozás idején a nemzetpolitikával foglalkozók felismerték, hogy a külhoni magyarság fennmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia.
– tette hozzá. A Kisebbségvédelem Európában című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetemen a Fejér megyei Martonvásáron péntekig többek közt szó lesz az elmúlt huszonöt év kisebbségvédelmi erőfeszítéseiről, az Európai Parlamentben folyó kisebbségvédelmi munkáról, a Minority SafePack kezdeményezésről, és több aktuális külhoni témáról is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!