Teodor Meleșcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy kávé mellett egyeztet Dubrovnikban
Fotó: MTI/Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter szerint az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli kétoldalú viszonyt enyhíteni tudják.
2019. április 13., 13:222019. április 13., 13:22
2019. április 13., 13:272019. április 13., 13:27
A külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak nyilatkozott pénteken a horvátországi Dubrovnikban, ahol a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott számos partnerével.
A Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: még most is több nyitott kérdés van a magyar–román kapcsolatokban.
Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért szerinte sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.
„Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalunk e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódnak” – idézte az MTI Szijjártó Pétert. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni.
Az elmúlt napokban Dubrovnik adott otthont a Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetői csúcstalálkozójának. A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztetett Kínával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai választási hatóságok pénteken nem engedélyezték egy nyugaton oroszbarátként számontartott pártnak az indulást a vasárnapi parlamenti választásokon.
„Feltehetően magyar drónok jelenlétét észlelték és rögzítettek ukrán katonák nemrég az ukrán-magyar határon, és az ukrán hadvezetés feltételezése szerint ezek felderítő tevékenységet folytattak” – közölte Volodimir Zelenszkij a katonai értekezlet után.
Kijev megtiltotta a beutazást Ukrajnába három magyar tiszt számára – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken az X-en. Szijjártó Péter a lépésre úgy reagált: „az ukrán állam tíz éve folytat magyarellenes politikát”.
A holland hatóságok előállítottak két tizenéves fiút, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz hírszerző szolgálatoknak kémkedtek – tájékoztatott a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Európai diplomaták arra figyelmeztették a Kremlt, hogy a NATO készen áll arra, hogy teljes erővel reagáljon a légterének további megsértésére, beleértve az orosz repülőgépek lelövését is.
Donald Trump elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek Ciszjordánia annektálását.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében azzal vádolta a NATO-t és az Európai Uniót, hogy Ukrajnát felhasználva „valódi háborút” hirdettek országa ellen.
Az ukrán elnök kijelentette, hogy készen áll távol maradni a következő elnökválasztástól, ha sikerül befejezni a háborút Oroszországgal. Volodimir Zelenszkij erről az Axios amerikai hírportálnak adott videóinterjúban beszélt.
A magyar kormány számára kiemelt cél, hogy a külhoni magyar közösségek ne csupán fennmaradjanak, hanem fejlődjenek is, gazdaságilag és identitásukban, magyarságukban egyaránt – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Bűnösnek mondta ki a párizsi büntetőbíróság csütörtökön Nicolas Sarkozy volt francia elnököt bűnszervezetben való részvételért a 2007-es elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!