Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.
2022. július 09., 11:582022. július 09., 11:58
2022. július 09., 12:042022. július 09., 12:04
Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik. „Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba” – fogalmazott.
Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.
A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.
Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el. Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.
Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be. „Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes” – szögezte le a miniszter.
Annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten arra a döntésre jutott, hogy Litvánia megsértette az uniós jogot, amikor tavaly megvédte határát a Belarusz felől érkező tömeges illegális migrációval szemben,
Szijjártó Péter hangoztatta: minden egyes országnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni saját magát és az Európai Uniót.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar határnál is számos agresszív esemény történt az elmúlt időszakban. A migránsok összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek, vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat – mondta el. Hangoztatta: itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik. Mert a helyzet most úgy néz ki, hogy Brüsszel és a Soros-hálózathoz köthető NGO-k részben szervezik, részben bátorítják az Európába irányuló migrációt.
Ez két alapvető európai kötelesség, amit kénytelenek vagyunk egymagunk ellátni mindenféle támogatás nélkül, miközben mi vagyunk az egy lépéssel előrébb járó, konkrét összeget azonban továbbra sem kapó Lengyelország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet – jelentette ki.
Emlékeztetett: mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk, azonban mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk. Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek, azonban ezek nevetséges vádak – mondta. Hozzátette: a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek. A háború vége viszont ismét sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között – jelezte Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!