
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.
2022. július 09., 11:582022. július 09., 11:58
2022. július 09., 12:042022. július 09., 12:04
Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik. „Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba” – fogalmazott.
Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.
A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.
Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el. Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.
Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be. „Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes” – szögezte le a miniszter.
Annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten arra a döntésre jutott, hogy Litvánia megsértette az uniós jogot, amikor tavaly megvédte határát a Belarusz felől érkező tömeges illegális migrációval szemben,
Szijjártó Péter hangoztatta: minden egyes országnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni saját magát és az Európai Uniót.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar határnál is számos agresszív esemény történt az elmúlt időszakban. A migránsok összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek, vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat – mondta el. Hangoztatta: itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik. Mert a helyzet most úgy néz ki, hogy Brüsszel és a Soros-hálózathoz köthető NGO-k részben szervezik, részben bátorítják az Európába irányuló migrációt.
Ez két alapvető európai kötelesség, amit kénytelenek vagyunk egymagunk ellátni mindenféle támogatás nélkül, miközben mi vagyunk az egy lépéssel előrébb járó, konkrét összeget azonban továbbra sem kapó Lengyelország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet – jelentette ki.
Emlékeztetett: mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk, azonban mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk. Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek, azonban ezek nevetséges vádak – mondta. Hozzátette: a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek. A háború vége viszont ismét sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között – jelezte Szijjártó Péter.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!