Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk – mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.
2022. július 09., 11:582022. július 09., 11:58
2022. július 09., 12:042022. július 09., 12:04
Szijjártó Péter az orosz-ukrán konfliktusról kifejtette: nem látszik annak a reménye, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozó béketárgyalások kezdődnének. Ez a miniszter szerint baj, egyrészt azért, mert értelmetlenül naponta halnak meg emberek, másrészt azért, mert mindez a szomszédunkban zajlik. „Márpedig minden egyes perc, ami háborúval telik a szomszédban, az ránk nézve biztonsági kockázatot jelent. Mi ezt nem akarjuk, ezért az a legfontosabb feladatunk, hogy két dolgot garantáljunk: Magyarország biztonságát és azt, hogy ne vonódjunk be ebbe a háborúba” – fogalmazott.
Kitért arra, hogy Európában most mindenki ráeszmélt arra, hogy a háború következtében tartós inflációs környezet jön létre, és hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli nehézségekkel néz szembe az európai gazdaság. Egyszerűen azért, mert az energiahordozók adják minden gazdasági tevékenység alapját, és az energiahordozók árának drámai növekedése mélyütésként hat az európai gazdaságra. Ma már nem az a kérdés, hogy egy adott energiahordozó mennyibe kerül, hanem az, hogy van-e belőle – jegyezte meg.
A miniszter beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, amelyek számára az orosz-ukrán konfliktus speciális helyzetet teremtett.
Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt elég megterhelt volt a magyar-ukrán viszony, ami abból adódott, hogy az ukrán jogszabályok gyakorlatilag hétről hétre csorbították a magyar közösség jogait. A magyar diplomácia pedig kérte, hogy ami eddig megvolt, azt ne vegyék el. Elmondása szerint amikor kitört a háború, ezt a kérdést a magyar diplomácia időlegesen zárójelbe tette, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban meglévő feszültséget nem háborús helyzetben kell megvitatni. De attól még ezt a kérdést egyszer rendeznünk kell az ukránokkal – jelezte, egyben tisztességtelennek nevezte a Magyarországot érő gátlástalan vádakat, amelyeket álláspontja szerint határozottan vissza kell utasítani.
Kitért arra, hogy ezzel párhuzamosan Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – már 830 ezernél is több menekültet engedett be. „Nem várjuk el, hogy köszönetet mondjanak. Nem is ezért csináljuk. Azért csináljuk, mert ez így helyes” – szögezte le a miniszter.
Annak kapcsán, hogy az Európai Unió Bírósága a múlt héten arra a döntésre jutott, hogy Litvánia megsértette az uniós jogot, amikor tavaly megvédte határát a Belarusz felől érkező tömeges illegális migrációval szemben,
Szijjártó Péter hangoztatta: minden egyes országnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni saját magát és az Európai Uniót.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar határnál is számos agresszív esemény történt az elmúlt időszakban. A migránsok összességében új szintre léptek az agresszióban, felfegyverkeztek, vagy valaki felfegyverezte őket, és nem félnek használni is azokat – mondta el. Hangoztatta: itt lenne az ideje, hogy magukba nézzenek mindazok, akik ezeket a migrációs hullámokat bátorítják és szervezik. Mert a helyzet most úgy néz ki, hogy Brüsszel és a Soros-hálózathoz köthető NGO-k részben szervezik, részben bátorítják az Európába irányuló migrációt.
Ez két alapvető európai kötelesség, amit kénytelenek vagyunk egymagunk ellátni mindenféle támogatás nélkül, miközben mi vagyunk az egy lépéssel előrébb járó, konkrét összeget azonban továbbra sem kapó Lengyelország mellett az egyetlen olyan ország, amelyik nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet – jelentette ki.
Emlékeztetett: mindig voltak olyan pontok, amiket másképp láttunk, azonban mindenkor azokat a területeket erősítettük, amelyekben egyetértettünk. Nyugaton a nézeteltéréseket mindig úgy interpretálták, hogy vége a visegrádi együttműködésnek, azonban ezek nevetséges vádak – mondta. Hozzátette: a visegrádi együttműködésben mindig is világos volt, hogy az Oroszországgal folytatandó európai együttműködésről némileg mást gondoltunk mi, mint a többiek. A háború vége viszont ismét sokkal nyugodtabb együttműködési környezetet teremt majd a visegrádi országok, illetve a magyarok és a lengyelek között – jelezte Szijjártó Péter.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
szóljon hozzá!