
Szijjártó Péter szereint a budapesti kormány semmilyen nyomás hatására nem áldozza fel a magyar közösségek jogait
Fotó: MTI
A magyar közösségek jogainak védelmét ígérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén, az Országházban.
2019. március 08., 14:322019. március 08., 14:32
2019. március 08., 14:362019. március 08., 14:36
„A magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen – adott esetben – jó baráttól származik” – jelentette ki Szijjártó Péter, azt ígérve a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen „nagy vagy erős barát” gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO–Ukrajna bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.
Ráadásul – folytatta – az ukrán parlament napirendjén lévő javaslatok egyre nehezebb helyzetbe hoznák a 150 ezer fős magyar közösséget, amelyet a közigazgatási reform keretében három külön közigazgatási egységre bontanának szét. Szijjártó Péter közölte: Magyarország és a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, amelyben továbbra is rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal kell számolnia mindenkinek. Úgy vélte: az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorjává vált, illetve, hogy korábban elképzelhetetlen szorosságú politikai szövetség jött létre a térség államai között.
Szijjártó Péter szerint az a stratégiai döntés, hogy praktikus és pragmatikus kérdésekben Magyarország jó viszonyra törekszik szomszédaival, igenis javította a magyar nemzeti közösségek életkörülményeit, amit a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is visszaigazolnak. Elmondta: az elmúlt tíz évben Magyarország és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, a kereskedelmi forgalom 61 százalékkal nőtt, ami olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is. A miniszter beszámolója szerint a szomszédos országokban végrehajtott gazdaságfejlesztési programokban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 37 ezer kis- és közepes vállalkozásnak és mezőgazdasági vállalkozónak adtak támogatást 60 milliárd 800 millió forint értékben, 108 milliárd forintnyi beruházást indukálva.
Közölte, idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat: Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági nagy értékű beruházásokra 25 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, Felvidéken 10 milliárd forintos pályázattal támogatják az integrációval egybekötött nagyberuházásokat, Vajdaságban 1,5 milliárd forint értékben a falusi házvásárlást, a falusi vendéglátást és a turisztikai beruházásokat segítik, Muravidéken és Drávaszögben pedig 1-1 milliárd forintra lehet majd pályázni falusi ház- és a földvásárlásra.
Megjegyezte: Ukrajna kivételével mindenhol sikerült a politikai vezetéssel is megállapodni arról, hogy ne tekintsenek ellenségesen ezekre a programokra, ugyanakkor „dacára a viharos körülményeknek”, a program Kárpátalján is folytatódik, egy 5,2 milliárd forintos pályázattal. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy helyben erősítsük meg a magyar nemzeti közösségeket” – összegzett Szijjártó Péter.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!