Szijjártó Péter külügyminiszter: helyben kívánjuk megerősíteni a magyar nemzeti közösségeket

Ráadásul – folytatta – az ukrán parlament napirendjén lévő javaslatok egyre nehezebb helyzetbe hoznák a 150 ezer fős magyar közösséget, amelyet a közigazgatási reform keretében három külön közigazgatási egységre bontanának szét. Szijjártó Péter közölte: Magyarország és a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, amelyben továbbra is rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal kell számolnia mindenkinek. Úgy vélte: az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorjává vált, illetve, hogy korábban elképzelhetetlen szorosságú politikai szövetség jött létre a térség államai között.

Szijjártó Péter szerint az a stratégiai döntés, hogy praktikus és pragmatikus kérdésekben Magyarország jó viszonyra törekszik szomszédaival, igenis javította a magyar nemzeti közösségek életkörülményeit, amit a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is visszaigazolnak. Elmondta: az elmúlt tíz évben Magyarország és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, a kereskedelmi forgalom 61 százalékkal nőtt, ami olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is. A miniszter beszámolója szerint a szomszédos országokban végrehajtott gazdaságfejlesztési programokban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 37 ezer kis- és közepes vállalkozásnak és mezőgazdasági vállalkozónak adtak támogatást 60 milliárd 800 millió forint értékben, 108 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

Közölte, idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat: Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági nagy értékű beruházásokra 25 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, Felvidéken 10 milliárd forintos pályázattal támogatják az integrációval egybekötött nagyberuházásokat, Vajdaságban 1,5 milliárd forint értékben a falusi házvásárlást, a falusi vendéglátást és a turisztikai beruházásokat segítik, Muravidéken és Drávaszögben pedig 1-1 milliárd forintra lehet majd pályázni falusi ház- és a földvásárlásra.

Megjegyezte: Ukrajna kivételével mindenhol sikerült a politikai vezetéssel is megállapodni arról, hogy ne tekintsenek ellenségesen ezekre a programokra, ugyanakkor „dacára a viharos körülményeknek”, a program Kárpátalján is folytatódik, egy 5,2 milliárd forintos pályázattal. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy helyben erősítsük meg a magyar nemzeti közösségeket” – összegzett Szijjártó Péter.