
Szijjártó Péter
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csak olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kedden.
2022. május 10., 14:212022. május 10., 14:21
2022. május 10., 14:552022. május 10., 14:55
Szijjártó Péter a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferencia szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság bevezetni tervezett újabb szankciós javaslatcsomagja veszélyezteti az orosz energiahordozóktól való európai függőség felszámolására elért egységes európai uniós álláspontot.
Elmondta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól. Magyarország várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat – emelte ki a miniszter.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll. Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét. Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg – húzta alá Szijjártó Péter.
Németországi munkahelyek százezreit veszélyeztetheti az orosz gázimport leállása
Munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe Németországban, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében leállna az orosz földgázimport – emelte ki a szövetségi kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsának egyik tagja egy keddi interjúban. Achim Truger a Rheinische Post című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy az oroszországi gázszállítások megszűnése „a legtöbb számítás szerint mély recessziót váltana ki”. Az import leállítása miatt „félmillió munkahely szűnhet meg”, és az ipar „hosszabb távon is komoly károkat szenvedhet” – mondta az duisburgi-esseni egyetem (Universität Duisburg-Essen) kutatója. Hozzátette, hogy a gazdaságot fenyegető veszélyek ellenére indokolt a háztartások és a szociális intézmények gázellátásának jogszabályban előírt rangsorolása, de a magánfogyasztóknak is takarékoskodniuk kell az energiával. A háztartásoknál „nagy a megtakarítási potenciál”, például a fűtési beállítások vagy a melegvíz-felhasználás optimalizálása révén, ugyanakkor az energetikai felújítást is támogatni kell. A közlekedés területén is van tennivaló, az üzemanyagfogyasztás csökkentése érdekében általános sebességkorlátozást kell elrendelni – mondta Achim Truger.
Arról is szólt, hogy hosszabb ideig magas marad az infláció – amely áprilisban 41 éve a legmagasabb, 7,4 százalékos volt, –, és csak 2023-ban várható enyhülés. Ezért érthető, hogy a szakszervezetek béremelést követelnek, de ügyelni kell, hogy ne alakuljon ki „ár-bér spirál”, különben az Európai Központi Banknak „le kellene fojtania a gazdaságot”. A gazdasági bölcsek tanácsa öt tagból áll, az államfő nevezi ki őket a szövetségi kormány javaslatára, megbízatásuk öt évre szól. A mintegy húsz szakértővel együtt tevékenykedő független testület évente kétszer készít előrejelzést a német gazdaságban várható folyamatokról. Legutóbbi, március végén kiadott prógnózisa szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal növekedhet. Az előző, tavaly novemberi előrejelzésében még 4,6 százalékos bővülést valószínűsítettek 2022-re. Németországban az ukrajnai háború előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik csökkenteni a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!