2008. március 20., 00:002008. március 20., 00:00
A budapesti külügyminisztérium máris elõterjesztést tett Sólyom László köztársasági elnöknek a diplomáciai kapcsolatok felvételérõl, tervek szerint pedig az ENSZ koszovói missziója alatt már most is mûködõ pristinai képviselet alakul majd át magyar nagykövetséggé. „Magyarország azt akarta, hogy békességben érjenek véget a március 15-i ünnepségek a magyarok lakta határon túli területeken, ezért hozta meg most a döntést” – indokolta az elismerés idõzítését Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár, aki szerint a magyar diplomácia azon dolgozott, hogy Budapest Szerbia szomszédjaival együtt ismerje el Koszovót. Ennek jegyében született meg a tegnapi magyar–bolgár–horvát közös nyilatkozat, amely rögzíti, hogy a három ország fenn akarja tartani a jószomszédi viszonyt Szerbiával, és érdekelt abban, hogy az ország az európai úton maradjon. A magyarországi parlamenti pártok üdvözölték a kormány lépését, amelyet egyúttal arra kértek: határozottan lépjen fel a vajdasági magyar kisebbség jogainak védelmében, mivel megnõtt a veszélye annak, hogy a közösség szerbiai nacionalisták célpontjává válik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyarság egyetlen tagjára nézve se legyen kedvezõtlen következménye; különben szerinte a szerbiai bûnüldözõ szervek felkészültek arra, hogy minden esetleges kilengést megakadályozzanak. Belgrád reakciója nem váratott sokáig magára: Szerbia tegnap este diplomáciai jegyzékben tiltakozott Koszovó elismerése miatt, és rosszallása jeléül hazahívta nagykövetét Budapestrõl és Zágrábból. „Ez a lépés kedvezõtlenül fog hatni a két ország közötti kapcsolatokra” – szögezte le közleményében budapesti szerb nagykövetség.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok