Százezrek menekülnek Kirgizisztánból

A dél-kirgizisztáni Os városban, a zavargások fészkében teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről szólnak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek.

Os csak öt kilométerre fekszik az üzbég határtól, ahová a menekültek igyekeznek, de útjuk nem veszélytelen. „A határhoz vezető úton mindenhol holttestek hevernek, és páncélosok lőttek ránk” - mondta el egy asszony, aki már eljutott egy üzbegisztáni menekülttáborba.

Ilyen táborból sebtében már többet is felállítottak a határ mentén. A térségbe érkezett hétfőn Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök a védelmi miniszter és a belügyminiszter társaságában, hogy felmérje a helyzetet. A védelmi miniszter jelenléte arra utal, hogy katonai konfliktus is kialakulhat a két ország között.

A halálos áldozatok számát hétfőn délután hivatalosan 124-ben állapították meg, s emellett még mintegy 1500-1700-an sebesültek meg, de nem kormányzati források ennél jóval többről beszélnek. A nemzetközi vöröskereszt küldöttsége egyetlen temetőben száz új sírt látott, egy üzbég közösségi vezető pedig azt állította, hogy csak ők maguk kétszáz embert temettek el.

 Az ideiglenes kormány június 27-ére népszavazást hirdetett az új alkotmányról, amely alátámaszthatná a hatalmát. A referendumot már biztos nem lehet megtartani. A kormány emiatt az előző elnök, Kurmanbek Bakijev felelősségét hangoztatja a zavargásokért, aki azonban tagad. Az összecsapásokat valójában \"kifejezetten szervezett és jól fizetett kirgiz bandák\" szították azzal a céllal, hogy felfordulást teremtsenek az országban - véli Arkagyij Dubnov orosz újságíró, Közép-Ázsia-szakértő. Más elemzők szerint ugyanakkor a bűnöző csoportok is kihasználják az április óta hatalmon levő átmeneti kormány gyengeségét saját céljaikra.

Hétfő délutánig nemzetközi szervezetek és országok több segélyszállítmányt is küldtek a helyszínre. Az adakozók között van Oroszország és az Egyesült Államok is; mindkettő katonai támaszpontot tart fenn az országban, de az északi országrészben. Az amerikai bázis az afganisztáni háború utánpótlásának biztosításában létfontosságú.

Kirgizisztánban az üzbégek az ötmilliós lakosság 15 százalékát teszik ki, de ezen a déli vidéken többségben vannak. Ők főleg földműveléssel foglalkoznak, míg a kirgizek jellemzően állattenyésztők. A termékeny Fergánai-medence, ahol Os városa is fekszik, a történelem során általában egy-egy uralkodó birtokában volt, de Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár felosztotta Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, tartósítva köztük a rivalizálást.