
Fotó: Videófelvétel
Folytatódtak a légicsapások és a heves harcok hétfőn a Gázai övezetben a Hamász iszlamista palesztin szervezet és az izraeli hadsereg között.
2023. december 12., 08:032023. december 12., 08:03
Szemtanúk szerint újabb légicsapások érték az övezet déli részén fekvő Hán-Júniszt és Rafahot, ahol több százezer, északról elmenekült palesztin zsúfolódott össze.
A Hamász egészségügy-minisztériumának hétfői közlése szerint az október 7. óta tartó konfliktusban 18 205-en haltak meg, túlnyomó többségükben nők és kiskorúak. A sebesültek száma 49 645 – közölte a tárca szóvivője, Asraf al-Kudra.
Az egészségügyi minisztérium szerint többtucatnyian haltak meg a Hán-Júnisz és Rafah elleni hétfői légitámadásokban, továbbá Gázavárosban, Dzsabálíja, Nuszejrat és Maghazi menekülttáborokban.
Az ENSZ adatai szerint a lakóhelyek több mint fele megsemmisült vagy megrongálódott a háborúban, 1,9 millió ember, azaz a lakosság 85 százaléka kényszerült otthona elhagyására.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a december 3. óta Rafahba érkezett tízezrek rettenetes körülményeket találtak, a menedékhelyek kívül és belül már zsúfolásig tele voltak.
„Tömegek várakoznak órákig a segélyosztó helyeknél, reménytelenül várnak élelemre, vízre, menedékre, ápolásra és védelemre”, a latrinák hiánya pedig tovább növeli a betegségek terjedésének veszélyét – közölte az OCHA.
Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete újságírók előtt kijelentette: „Ami sok, az sok”.
Tucatnyi BT-küldött vett részt az Egyesült Arab Emírségek által megszervezett rafahi látogatáson néhány nappal azután, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette: a Gázai övezetben palesztinok ezrei „egyszerűen éhen halnak”.
Az ENSZ-közgyűlés kedden tart ülést a gázai övezeti helyzetről. Diplomaták szerint a 193 tagú testület feltehetően azonnali humanitárius fegyverszünetről szóló határozattervezetről szavaz.
A libanoni-izraeli határ közelében egy libanoni civil meghalt, amikor izraeli tüzérségi találat ért egy falut. A támadást az Irán támogatta Hezbollah libanoni fegyveres szervezet hétfő délutáni sorozatos támadásai előzték meg. Az NNA libanoni állami hírügynökség jelentése szerint a dél-libanoni el-Tajbeh település polgármestere halt meg. A hírügynökségi jelentés szerint az izraeli tüzérség a nyugat-libanoni Blida települést is támadta.
Az izraeli hadsereg közlése szerint izraeli harci gépek a Hezbollah egyik dél-libanoni létesítményét támadták.
– közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil aktivistahálózat.
Libanoni és jordániai közintézmények és magáncégek általános sztrájkot tartottak hétfőn, hogy tűzszünetet követeljenek a konfliktusban.
Az általános sztrájkban részt vettek a kormányhivatalok is. A libanoni külügyminisztérium mind belföldön, mint a külföldi kiküldöttségeken felfüggesztette a munkát, hogy „felszólítsa a világot felelősségteljes álláspont elfoglalására” – tudatta közleményben a tárca.
Jordániában működtek a közhivatalok, de a magáncégek a kormánynak a gázai tűzszünetet támogató felhívására munkabeszüntetést tartottak. Ammánban több kereskedelmi központ homlokzatára a „Gáza elleni izraeli agressziót” elítélő transzparenseket tűztek ki.
Eközben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn azt közölte: ű
Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az EU az izraeli telepesek által a palesztinok ellen elkövetett erőszakos támadások leállítására szólít fel.
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, a Palesztin Hatóság uniós pénzügyi támogatásának folytatódia kell. Az éves uniós támogatásnak azonban biztosítékokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzek semmi esetre se járuljanak hozzá terrorizmus finanszírozásához, illetve gyűlölet vagy antiszemitizmus szításához – mondta.
Közölte továbbá, hogy a régió békéje és stabilitása érdekében az Európai Unió javaslatokat készít elő a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására. A teljes nemzetközi közösségnek el kell köteleződnie ezen megoldás mellett, noha Izrael elutasítja azt – mondta.
Izrael biztonsága nem szavatolható katonai eszközökkel, azt csak a konfliktus politikai rendezése biztosíthatja
– húzta alá.
Josep Borrell az ukrajnai háborúval összefügésben azt mondta: Kijev rendkívül fontos reformokat hajtott végre, azok figyelembe vétele mellett az európai politikusoknak még ezen a héten fontos döntéseket kell hozniuk.
Ukrajna támogatásával kapcsolatban azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Oroszország győzedelmeskedjen. Ennek érdekében folytani kell a megtámadott ország támogatását a katonai eszközök átadása mellett a finanszírozás területét érintően is.
„A jelenlegi nem lehet az Ukrajnának szánt támogatás visszaesésének az időszaka, most a támogatás fokozásnak kell következnie”
– húzta alá az uniós diplomácia vezetője, majd hozzátette: Kijev támogatásához egységre, uniós összefogásra van szükség.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
szóljon hozzá!