Fotó: Videófelvétel
Folytatódtak a légicsapások és a heves harcok hétfőn a Gázai övezetben a Hamász iszlamista palesztin szervezet és az izraeli hadsereg között.
2023. december 12., 08:032023. december 12., 08:03
Szemtanúk szerint újabb légicsapások érték az övezet déli részén fekvő Hán-Júniszt és Rafahot, ahol több százezer, északról elmenekült palesztin zsúfolódott össze.
A Hamász egészségügy-minisztériumának hétfői közlése szerint az október 7. óta tartó konfliktusban 18 205-en haltak meg, túlnyomó többségükben nők és kiskorúak. A sebesültek száma 49 645 – közölte a tárca szóvivője, Asraf al-Kudra.
Az egészségügyi minisztérium szerint többtucatnyian haltak meg a Hán-Júnisz és Rafah elleni hétfői légitámadásokban, továbbá Gázavárosban, Dzsabálíja, Nuszejrat és Maghazi menekülttáborokban.
Az ENSZ adatai szerint a lakóhelyek több mint fele megsemmisült vagy megrongálódott a háborúban, 1,9 millió ember, azaz a lakosság 85 százaléka kényszerült otthona elhagyására.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a december 3. óta Rafahba érkezett tízezrek rettenetes körülményeket találtak, a menedékhelyek kívül és belül már zsúfolásig tele voltak.
„Tömegek várakoznak órákig a segélyosztó helyeknél, reménytelenül várnak élelemre, vízre, menedékre, ápolásra és védelemre”, a latrinák hiánya pedig tovább növeli a betegségek terjedésének veszélyét – közölte az OCHA.
Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete újságírók előtt kijelentette: „Ami sok, az sok”.
Tucatnyi BT-küldött vett részt az Egyesült Arab Emírségek által megszervezett rafahi látogatáson néhány nappal azután, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette: a Gázai övezetben palesztinok ezrei „egyszerűen éhen halnak”.
Az ENSZ-közgyűlés kedden tart ülést a gázai övezeti helyzetről. Diplomaták szerint a 193 tagú testület feltehetően azonnali humanitárius fegyverszünetről szóló határozattervezetről szavaz.
A libanoni-izraeli határ közelében egy libanoni civil meghalt, amikor izraeli tüzérségi találat ért egy falut. A támadást az Irán támogatta Hezbollah libanoni fegyveres szervezet hétfő délutáni sorozatos támadásai előzték meg. Az NNA libanoni állami hírügynökség jelentése szerint a dél-libanoni el-Tajbeh település polgármestere halt meg. A hírügynökségi jelentés szerint az izraeli tüzérség a nyugat-libanoni Blida települést is támadta.
Az izraeli hadsereg közlése szerint izraeli harci gépek a Hezbollah egyik dél-libanoni létesítményét támadták.
– közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil aktivistahálózat.
Libanoni és jordániai közintézmények és magáncégek általános sztrájkot tartottak hétfőn, hogy tűzszünetet követeljenek a konfliktusban.
Az általános sztrájkban részt vettek a kormányhivatalok is. A libanoni külügyminisztérium mind belföldön, mint a külföldi kiküldöttségeken felfüggesztette a munkát, hogy „felszólítsa a világot felelősségteljes álláspont elfoglalására” – tudatta közleményben a tárca.
Jordániában működtek a közhivatalok, de a magáncégek a kormánynak a gázai tűzszünetet támogató felhívására munkabeszüntetést tartottak. Ammánban több kereskedelmi központ homlokzatára a „Gáza elleni izraeli agressziót” elítélő transzparenseket tűztek ki.
Eközben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn azt közölte: ű
Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az EU az izraeli telepesek által a palesztinok ellen elkövetett erőszakos támadások leállítására szólít fel.
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, a Palesztin Hatóság uniós pénzügyi támogatásának folytatódia kell. Az éves uniós támogatásnak azonban biztosítékokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy ezek a pénzek semmi esetre se járuljanak hozzá terrorizmus finanszírozásához, illetve gyűlölet vagy antiszemitizmus szításához – mondta.
Közölte továbbá, hogy a régió békéje és stabilitása érdekében az Európai Unió javaslatokat készít elő a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására. A teljes nemzetközi közösségnek el kell köteleződnie ezen megoldás mellett, noha Izrael elutasítja azt – mondta.
Izrael biztonsága nem szavatolható katonai eszközökkel, azt csak a konfliktus politikai rendezése biztosíthatja
– húzta alá.
Josep Borrell az ukrajnai háborúval összefügésben azt mondta: Kijev rendkívül fontos reformokat hajtott végre, azok figyelembe vétele mellett az európai politikusoknak még ezen a héten fontos döntéseket kell hozniuk.
Ukrajna támogatásával kapcsolatban azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Oroszország győzedelmeskedjen. Ennek érdekében folytani kell a megtámadott ország támogatását a katonai eszközök átadása mellett a finanszírozás területét érintően is.
„A jelenlegi nem lehet az Ukrajnának szánt támogatás visszaesésének az időszaka, most a támogatás fokozásnak kell következnie”
– húzta alá az uniós diplomácia vezetője, majd hozzátette: Kijev támogatásához egységre, uniós összefogásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!