
Egymillió fősre becsült tömeg részvételével zajlott le vasárnap Párizsban a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulás, amelynek élén mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel Francois Hollande francia államfő oldalán.
2015. január 11., 18:552015. január 11., 18:55
2015. január 11., 19:212015. január 11., 19:21
A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el.
Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult és az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre érkezett meg. A politikai vezetők karöltve, némán mentek, a francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt.
Osman Mohamed: az iszlámból nem eredeztethető a terror
Az iszlám vallásból nem eredeztethetők a szerdai párizsi mészárláshoz hasonló terrortámadások, hiszen már maga a vallás neve is a szálám szóból ered, ami azt jelenti: béke – magyarázta a franciaországi események kapcsán a Krónika kérdésére dr. Osman Mohamed.
Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke.
Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Klaus Johannis román államfő. A politikusokat – akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket – hatalmas tapssal fogadta a tömeg.
A párizsi menet résztvevői közül sokan a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat.
A francia biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.
A tíz újságírót és két rendőrt meggyilkoló Chérif és Said Kouachi pénteken a reggeli órákban barikádozta el magát a Párizstól északkeletre fekvő Dammartin-en-Goele településen, egy nyomdaipari épületben, miután nyomukra bukkantak az utánuk másfél napja nagy erőkkel kutató hatóságok. A merénylők kézre kerítésére több tízezer rendőr, csendőr és katona részvételével hajtóvadászat indult a 12 halálos áldozatot követelő szerdai terrorcselekményük után.
Kiderült, a terroristák nem is tudtak arról, hogy túszuk van a nyomda épületében, ahol az egyik alkalmazott egy dobozban rejtőzött el, és fontos információkat adott a biztonsági erőknek.
Együtt érez a muszlim világ
A világ számos iszlám vallási vezetője, valamint szervezete elutasította a terrorizmust a franciaországi merényletekkel összefüggésben.
Ezzel párhuzamosan Párizsban egy kóser szupermarketben egy magát az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tagjának mondó fegyveres 19 embert túszul ejtett, majd azzal fenyegetőzött, hogy kivégzi őket, ha a rendőrök megtámadják a Kouachi-fivéreket.
Amedy Coulibaly kapcsolatban állt a Kouachi-fivérekkel, és ő volt az, aki csütörtökön Párizs egy déli elővárosában, Montrouge-ban megölt egy rendőrnőt.
A túszejtés környékén hatalmas erőkkel vonult fel a rendőrség, a környéket kiürítették és lezárták, számos mentőautót vezényeltek oda. Délután négy óra körül a különleges erők mindkét helyszínen, szinte egyszerre akcióba lendültek, robbanások zaja és lövöldözés hangzott.
Dammartin-en-Goele-ben a gyanúsítottak fegyvereikkel tüzelve kitörtek a nyomdaipari épületből, ekkor lőtték őket agyon. Az akcióban egyes jelentések szerint egy rendőrt lövés ért, de a feltételezett túsz sértetlenül kiszabadult. Néhány perccel a Dammartin-en-Goele-i akció után berontottak a kommandósok a párizsi szupermarketbe is, ahonnan lövöldözés és robbanások hallatszottak, később túszok menekültek ki onnan.
A boltban életét vesztette négy túsz, és négy további ember állapota válságos; azt nem tudni, hogy ők a rendőrségi akcióban, vagy korábban vesztették életüket, illetve sebesültek meg. Legalább két rendőr is megsebesült.
Francois Hollande francia államfő a túszmentő akció után leszögezte, nem ért véget a terrorfenyegetettség Franciaországban. „Franciaország, még ha tisztában is van azzal, hogy szembenézett (a fenyegetettséggel), még ha tudja is, hogy bátorságra és bravúrokra képes férfiakból és nőkből álló biztonsági erőkkel rendelkezik, nem szabadult meg végleg a fenyegetettségtől, amelynek céltáblája. Óvatosságra, egységre és mobilizációra kérem önöket\" – mondta a köztársasági elnök rövid beszédében.
Összehangolták akciójukat a terroristák
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb franciaországi terrortámadásának számító, a francia szatirikus lap elleni merénylet két elkövetője, a 32 éves Chérif Kouachi és 34 éves bátyja, Said közül a fiatalabb fivér jól ismert a francia terrorellenes szolgálatok számára.
Korábban már börtönre ítélték, amiért részt vett egy Irakba dzsihadistákat küldő csoport tevékenységében. A jemeni hatóságok szerint az idősebb fivér, Said korábban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjaként harcolt az országban. Az al-Kaida jemeni szárnyának is nevezett AQAP egyik tagja pénteken az AP hírügynökséghez eljuttatott angol nyelvű nyilatkozatában közölte, ennek a szervezetnek az irányításával hajtották végre a Charlie Hebdo elleni támadást.
A vérengzés elkövetői már a tett színhelyén azt mondták szemtanúknak, hogy az al-Kaida jemeni szárnyához tartoznak. Sőt Chérif Kouachi egy telefoninterjúban közölte, őt az al-Kaida jemeni szervezete, azon belül is Anvar al-Avlaki emír pénzelte és küldte Franciaországba. Avlaki az Egyesült Államokban született, gyűlöletet terjesztő fanatikus hitszónok, aki az AQAP imámja volt, de 2011-ben amerikai dróntámadás végzett vele.
Közben a négy áldozattal járó párizsi túszejtést elkövető Amedy Coulibalyra hasonlító férfi az internetre vasárnap felkerült videóban az Iszlám Állam dzsihadista csoport tagjának vallotta magát és azt állította: a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetőivel összehangolta az akcióit. Hivatalos szervek egyelőre nem hitelesítették a 7 perc 17 másodperces felvételt.
A gondosan megvágott anyagban beszélő férfi az utóbbi napokban elkövetett terrormerényletek közül többet magára vállalt. A férfi azt állítja, hogy Chérif és Said Kouachival összehangolva hajtja végre akcióit, amelyeket a kalifátus elleni támadásokra adott válaszként mutat be. A felvételen ugyanerről a férfiről olyan képek is láthatók, amelyeken sportöltözékben egy külső helyszínen fekvőtámaszokat végez, miközben muzulmán énekek hallhatók. Amikor a kamerába beszél, akkor golyóállómellényt visel.
Egyébként a kóserbolt egyik túszának beszámolója szerint a terrorista rendkívül nyugodt hangon beszélt, és közölte velük, hogy mártírhalálra készül. „Azokat az érveket hangoztatta, amelyekkel az Iszlám Állam által terjesztett videofelvételeken is találkozni lehet: hitetlenek vagytok, elnyomásban tartotok minket, egészen addig folytatódni fognak a támadások, amíg levetkőzésre kényszerítitek az asszonyainkat...\" – mondta a név nélkül nyilatkozó volt fogoly.
A támadó azt is közölte velük, hogy barátnője, a 26 éves Hayat Boumeddiene nem volt vele előző akcióinál. A nőt a csütörtöki montrouge-i lövöldözéssel és a pénteki kelet-párizsi túszejtéssel összefüggésben továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség, bár a legújabb hírek szerint Törökországban vagy Szíriában van.
Több ezer nyugati harcol a Közel-Keleten
Becslések szerint a húszezret is elérheti azoknak az európaiaknak a száma, akik különböző iszlamista szervezetekhez csatlakoztak az elmúlt években.
Az Európai Unióban élő közel harminc millió lélekszámú muszlim közösség tagjainak többsége békés polgár, aki maga is elítéli a terrorakciókat, van viszont egy kisebbség – nagyobb részt második-harmadik generációs, gyökértelen fiatalok –, akiket vonz a terrorszervezetek erőszakra épülő kultúrája, és gyűlölik azt az országot, ahol felnőttek. Sokan közülük most már kiképzett terroristaként térnek vissza szülőföldjükre.
Az európai hatóságoknak egyre nagyobb gondot okoz, hogy sok Franciaországban, Angliában, Németországban született és nevelkedett másod vagy harmadgenerációs bevándorló muszlim kap kiképzést a Közel-Keleten radikális iszlám terrorszervezetektől, mint ahogy az egyik Kouachi-tesvér a jemeni al-Kaidától. Őket pedig kifejezetten azért küldik haza, hogy terrorcselekményeket kövessenek el. 2012 kezdete óta több ezer külföldi harcos csatlakozott a szíriai fegyveres ellenzékhez, a Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorcsoport megjelenésével ez a folyamat felerősödött.
Sokan több mint 15 ezerre teszik a Szíriában és Irakban harcoló külföldiek számát. Számos olyan európai születésű muszlim fiatal is van köztük, akik nem érzik magukat otthon a nyugati világban, és vonzza őket az erőszak kultúrája. Az IÁ például jelenleg az internet legaktívabb fegyveres csoportja, a vallási törvényeket látványosan sajátosan értelmező iszlamista szervezet nagyon profi filmekkel csábítja a fiatalokat, mintha egy kalandtúrára invitálnák az érdeklődőket. Ugyanakkor nem utasítják el a külföldieket, sőt a keresztényeket sem.
Mivel Irakban és Szíriában egyre romlik az Iszlám Állam helyzete, ezért a külföldi harcosok tömegével térnek haza. Az európai rendőrségeknek az lenne a feladata, hogy eldöntsék, kik azok, akik kiábrándultak a szélsőséges iszlámból, és kiket küldött vissza maga az Iszlám Állam, hogy Európában pusztítsanak.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
szóljon hozzá!