2012. július 23., 13:402012. július 23., 13:40
A mostani határozat értelmében az uniós tagországok kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy az európai repülőtereken, kikötőkben és felségvizeken ellenőrizzék azokat a hajókat vagy repülőgépeket, amelyek Szíriának szánt fegyverek vagy egyéb tiltott eszközök szállításával gyanúsíthatók.
Összesen már a 17. szankciószigorításról van szó a damaszkuszi rezsim ellen, amely a nemzetközi figyelmeztetések ellenére nem enyhíti a kemény fellépést polgárai ellen, és az országban folyamatosan nő a harcok halálos áldozatainak száma. A szankcióval újonnan sújtottak pontos listája csak kedden válik ismertté, de a kiszivárogtatások szerint a szíriai légitársaság és a gyapjúágazat is a büntetettek között található. A listán szereplőknek az unióban nem adható ki vízum, és nem férhetnek hozzá Európában elhelyezett vagyonukhoz sem.
Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai EU-főképviselő a megbeszélés előtt azt mondta, hogy Szíriában a helyzet „rettenetes”, az elnöknek mielőbb távoznia kell a hatalomból. Azt is sürgette, hogy az ellenzéki csoportok működjenek jobban együtt, és próbáljanak meg közösen fórumot teremteni a majdani átmenet irányításához. Egyértelműen kiderült a nyilatkozatokból, hogy a miniszterek már készülnek a mostani rezsim utáni időszakra is. A svéd Carl Bildt például kijelentette: a jelenlegi vezetés menni fog; még nem tudni ugyan, hogy mikor, de már megkezdik a felkészülést az azt követő helyzetre.
A miniszterek jelezték, hogy gondolni kell a humanitárius helyzetre és a menekültekre is. Mind Laurent Fabius francia, mind William Hague brit külügyminiszter kitért arra, hogy haladéktalanul támogatni kell emberbaráti segélyekkel a Szíriából elmenekülőket. Azt is fontosnak nevezték, hogy ebben segítsék az érintett, Szíriával szomszédos országokat. Hasonlóan foglalt állást később a német küldöttség nevében Michael Link államtitkár is.
Hivatalos nemzetközi becslések szerint 120 ezer szíriai menekült él már a szomszédos Jordániában, Libanonban, Törökországban és Irakban. Foglalkoztak a miniszterek Zimbabwe helyzetével is. Nyilatkozatuk szerint az EU kész feloldani az afrikai ország elleni szankciók többségét, amennyiben az országban demokratikus választásokat tartanak, és ezek előkészítéseképpen népszavazást is rendeznek az alkotmány módosításáról.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.