Fenyegetés. A brit, a francia és a kanadai kormány szankciókat helyezett kilátásba Izraellel szemben, ha nem engedi be a humanitárius segélyeket Gázába
Fotó: Facebook/UNRWA
Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
2025. május 20., 09:292025. május 20., 09:29
A londoni miniszterelnöki hivatal által hétfő este ismertetett háromhatalmi állásfoglalás a gázai lakosság szenvedéseit tűrhetetlen mértékűnek nevezi, és teljeséggel elégtelennek minősíti azt az előző napi bejelentést, amely szerint Izrael beengedi az „alapvető ellátáshoz” szükséges mennyiségű élelmiszer-szállítmányokat az övezetbe.
A közös közlemény szerint elfogadhatatlan és a nemzetközi emberiességi törvények megsértésének kockázatával jár, hogy
az izraeli kormány megtagadja a gázai civilektől a legalapvetőbb humanitárius segítséget is.
A három ország leszögezi: nem fogja tétlenül elnézni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának „megdöbbentő akcióit”.
A kommüniké nem részletezi, hogy a három ország milyen ellenlépéseket tervez. Leszögezi ugyanakkor, hogy
Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada ellenzi a nyugati parti zsidó telepek bármiféle bővítésére tett kísérleteket is.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izraelnek le kell állítania ezeknek az illegális telepeknek a létrehozását, mert ezek ellehetetlenítik egy majdani palesztin állam életképességét, emellett aláássák a palesztinok és az izraeliek biztonságát is – áll a közleményben.
A felhívás szerint a három hatalom ebben az ügyben is kész habozás nélkül további ellenlépésekre, köztük „célzott szankciókra”.
A közös közlemény leszögezi, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rettenetes támadást követett el Izrael ellen, és a három ország mindig is támogatta Izraelnek a terrorizmussal szembeni önvédelemhez fűződő jogát,
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.
Az ENSZ humanitárius vezetőjea BBC szerint üdvözölte a lépést, de hangsúlyozta, hogy ez csak „csepp a tengerben ahhoz képest, amire a háború sújtotta területen élő 2,1 millió palesztinnak sürgősen szüksége van”, miután a globális szakértők fenyegető éhínségre figyelmeztetnek.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy az amerikai szenátusban lévő szövetségesek nyomására döntött úgy, hogy ideiglenesen „minimális” mennyiségű élelmiszert enged be.
„Nem szabad elérnünk az éhínség állapotát, sem gyakorlati, sem diplomáciai szempontból” – hangsúlyozta egy videóban, válaszul az izraeli lépéseket ért bírálatokra.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Netanjahu azt mondta, hogy
Azt is kijelentette, hogy az izraeli erők „átveszik az ellenőrzést Gáza minden területe felett” a Hamász elleni kiterjesztett szárazföldi offenzíva részeként, amelyet az izraeli hadsereg vasárnap kezdett meg.
Közben izraeli légicsapásokban legalább 40 ember halt meg hétfőn a területen az elsősegélynyújtók és a kórházak szerint.
Az egyik csapás a jelentések szerint öt ember halálát okozta egy iskolában, amelyet a Gáza középső részén található Nuszejrat menekülttáborban lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok használtak menedékhelyként.
Elrendelte továbbá a déli Hán Júnisz város és keleti külvárosainak evakuálását, és figyelmeztette a lakosokat, hogy „példátlan támadásra” készül.
Izrael március 2-án leállította a humanitárius segélyek és kereskedelmi szállítmányok Gázába történő szállítását, majd két héttel később folytatta katonai offenzíváját, véget vetve a Hamásszal kötött kétvhónapos tűzszünetnek.
Az újraindított izraeli bombázások és szárazföldi hadműveletek a jelentések szerint több mint 3000 ember halálát okozták, 400 000 embert pedig ki kellett telepíteni, míg az ENSZ szerint a blokád súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!