
Fenyegetés. A brit, a francia és a kanadai kormány szankciókat helyezett kilátásba Izraellel szemben, ha nem engedi be a humanitárius segélyeket Gázába
Fotó: Facebook/UNRWA
Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
2025. május 20., 09:292025. május 20., 09:29
A londoni miniszterelnöki hivatal által hétfő este ismertetett háromhatalmi állásfoglalás a gázai lakosság szenvedéseit tűrhetetlen mértékűnek nevezi, és teljeséggel elégtelennek minősíti azt az előző napi bejelentést, amely szerint Izrael beengedi az „alapvető ellátáshoz” szükséges mennyiségű élelmiszer-szállítmányokat az övezetbe.
A közös közlemény szerint elfogadhatatlan és a nemzetközi emberiességi törvények megsértésének kockázatával jár, hogy
az izraeli kormány megtagadja a gázai civilektől a legalapvetőbb humanitárius segítséget is.
A három ország leszögezi: nem fogja tétlenül elnézni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának „megdöbbentő akcióit”.
A kommüniké nem részletezi, hogy a három ország milyen ellenlépéseket tervez. Leszögezi ugyanakkor, hogy
Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada ellenzi a nyugati parti zsidó telepek bármiféle bővítésére tett kísérleteket is.

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izraelnek le kell állítania ezeknek az illegális telepeknek a létrehozását, mert ezek ellehetetlenítik egy majdani palesztin állam életképességét, emellett aláássák a palesztinok és az izraeliek biztonságát is – áll a közleményben.
A felhívás szerint a három hatalom ebben az ügyben is kész habozás nélkül további ellenlépésekre, köztük „célzott szankciókra”.
A közös közlemény leszögezi, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rettenetes támadást követett el Izrael ellen, és a három ország mindig is támogatta Izraelnek a terrorizmussal szembeni önvédelemhez fűződő jogát,
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.
Az ENSZ humanitárius vezetőjea BBC szerint üdvözölte a lépést, de hangsúlyozta, hogy ez csak „csepp a tengerben ahhoz képest, amire a háború sújtotta területen élő 2,1 millió palesztinnak sürgősen szüksége van”, miután a globális szakértők fenyegető éhínségre figyelmeztetnek.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy az amerikai szenátusban lévő szövetségesek nyomására döntött úgy, hogy ideiglenesen „minimális” mennyiségű élelmiszert enged be.
„Nem szabad elérnünk az éhínség állapotát, sem gyakorlati, sem diplomáciai szempontból” – hangsúlyozta egy videóban, válaszul az izraeli lépéseket ért bírálatokra.

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Netanjahu azt mondta, hogy
Azt is kijelentette, hogy az izraeli erők „átveszik az ellenőrzést Gáza minden területe felett” a Hamász elleni kiterjesztett szárazföldi offenzíva részeként, amelyet az izraeli hadsereg vasárnap kezdett meg.
Közben izraeli légicsapásokban legalább 40 ember halt meg hétfőn a területen az elsősegélynyújtók és a kórházak szerint.
Az egyik csapás a jelentések szerint öt ember halálát okozta egy iskolában, amelyet a Gáza középső részén található Nuszejrat menekülttáborban lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok használtak menedékhelyként.
Elrendelte továbbá a déli Hán Júnisz város és keleti külvárosainak evakuálását, és figyelmeztette a lakosokat, hogy „példátlan támadásra” készül.
Izrael március 2-án leállította a humanitárius segélyek és kereskedelmi szállítmányok Gázába történő szállítását, majd két héttel később folytatta katonai offenzíváját, véget vetve a Hamásszal kötött kétvhónapos tűzszünetnek.
Az újraindított izraeli bombázások és szárazföldi hadműveletek a jelentések szerint több mint 3000 ember halálát okozták, 400 000 embert pedig ki kellett telepíteni, míg az ENSZ szerint a blokád súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!