Fenyegetés. A brit, a francia és a kanadai kormány szankciókat helyezett kilátásba Izraellel szemben, ha nem engedi be a humanitárius segélyeket Gázába
Fotó: Facebook/UNRWA
Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
2025. május 20., 09:292025. május 20., 09:29
A londoni miniszterelnöki hivatal által hétfő este ismertetett háromhatalmi állásfoglalás a gázai lakosság szenvedéseit tűrhetetlen mértékűnek nevezi, és teljeséggel elégtelennek minősíti azt az előző napi bejelentést, amely szerint Izrael beengedi az „alapvető ellátáshoz” szükséges mennyiségű élelmiszer-szállítmányokat az övezetbe.
A közös közlemény szerint elfogadhatatlan és a nemzetközi emberiességi törvények megsértésének kockázatával jár, hogy
az izraeli kormány megtagadja a gázai civilektől a legalapvetőbb humanitárius segítséget is.
A három ország leszögezi: nem fogja tétlenül elnézni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának „megdöbbentő akcióit”.
A kommüniké nem részletezi, hogy a három ország milyen ellenlépéseket tervez. Leszögezi ugyanakkor, hogy
Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada ellenzi a nyugati parti zsidó telepek bármiféle bővítésére tett kísérleteket is.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izraelnek le kell állítania ezeknek az illegális telepeknek a létrehozását, mert ezek ellehetetlenítik egy majdani palesztin állam életképességét, emellett aláássák a palesztinok és az izraeliek biztonságát is – áll a közleményben.
A felhívás szerint a három hatalom ebben az ügyben is kész habozás nélkül további ellenlépésekre, köztük „célzott szankciókra”.
A közös közlemény leszögezi, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet rettenetes támadást követett el Izrael ellen, és a három ország mindig is támogatta Izraelnek a terrorizmussal szembeni önvédelemhez fűződő jogát,
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a terrorszervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.
Az ENSZ humanitárius vezetőjea BBC szerint üdvözölte a lépést, de hangsúlyozta, hogy ez csak „csepp a tengerben ahhoz képest, amire a háború sújtotta területen élő 2,1 millió palesztinnak sürgősen szüksége van”, miután a globális szakértők fenyegető éhínségre figyelmeztetnek.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy az amerikai szenátusban lévő szövetségesek nyomására döntött úgy, hogy ideiglenesen „minimális” mennyiségű élelmiszert enged be.
„Nem szabad elérnünk az éhínség állapotát, sem gyakorlati, sem diplomáciai szempontból” – hangsúlyozta egy videóban, válaszul az izraeli lépéseket ért bírálatokra.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Netanjahu azt mondta, hogy
Azt is kijelentette, hogy az izraeli erők „átveszik az ellenőrzést Gáza minden területe felett” a Hamász elleni kiterjesztett szárazföldi offenzíva részeként, amelyet az izraeli hadsereg vasárnap kezdett meg.
Közben izraeli légicsapásokban legalább 40 ember halt meg hétfőn a területen az elsősegélynyújtók és a kórházak szerint.
Az egyik csapás a jelentések szerint öt ember halálát okozta egy iskolában, amelyet a Gáza középső részén található Nuszejrat menekülttáborban lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok használtak menedékhelyként.
Elrendelte továbbá a déli Hán Júnisz város és keleti külvárosainak evakuálását, és figyelmeztette a lakosokat, hogy „példátlan támadásra” készül.
Izrael március 2-án leállította a humanitárius segélyek és kereskedelmi szállítmányok Gázába történő szállítását, majd két héttel később folytatta katonai offenzíváját, véget vetve a Hamásszal kötött kétvhónapos tűzszünetnek.
Az újraindított izraeli bombázások és szárazföldi hadműveletek a jelentések szerint több mint 3000 ember halálát okozták, 400 000 embert pedig ki kellett telepíteni, míg az ENSZ szerint a blokád súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!