A Párizsban november 13-án elkövetett, 130 ember életét követelő terrortámadás többe elkövetője, így az Abdeslam fivérek, illetve a merénylet kitervelője, Abdelhamid Abaaoud is a belga hatóságok látókörébe került már nyáron, sőt fel is vették őket egy, radikális iszlamistákat felsoroló listára, de nem történt semmi a megállításukra – adta hírül csütörtökön az Europe1 francia televízió csütörtöki értesülése szerint.
2015. november 26., 15:232015. november 26., 15:23
2015. november 26., 16:482015. november 26., 16:48
Mint kiderült, a belga hírszerzés azt követően állított össze júniusban egy, Brüsszel Molenbeek nevű negyedében élő, szíriai kapcsolatokkal rendelkező, 87 radikalizálódott személy nevét tartalmazó listát, hogy Verviers-ben felszámoltak egy dzsihadista sejtet. Francoise Schepmans, az európai dzsihadizmus melegágyának tartott Molenbeek polgármestere elmondta: tudott ugyan a listáról, de konkrét információk nem álltak rendelkezésre.
Egyébként a francia képviselők elsöprő többsége megszavazta szerdán az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni légicsapások meghosszabbítását Szíriában, amelyről Francois Hollande államfő szeptemberben döntött, és amelyek a 130 halálos áldozatot követelő november 13-ai merényleteket követően fokozottabbá váltak. A javaslatot 515 igen és négy nem szavazattal, valamint tíz tartózkodással fogadta el az alsóház.
Egy órával később a felsőház is hasonló döntést hozott: a szenátorok 325 igen szavazat és 21 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatták a katonai fellépés meghosszabbítását. A parlamenti szavazásra azért volt szükség, mert az alkotmány értelmében a négy hónapot meghaladó katonai beavatkozásokhoz a képviselők jóváhagyása is szükséges.
Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter a szavazást megelőző vitában jelezte: mind a 27 másik uniós tagállam jelezte Párizsnak, hogy közvetlen vagy közvetett módon támogatja Franciaország katonai szerepvállalását Szíriában. „Európa teljesen magáénak érzi a katonai műveletet, amelyet (a merényleteket magára vállaló Iszlám Állam ellen) indítottunk” – tette hozzá a francia védelmi miniszter.
Francois Hollande francia államfő egyébként azt kérte szerdán Németországtól, hogy vállaljon nagyobb szerepet az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben Szíriában és Irakban. Egyben sürgette, hogy ne mossák össze a menekülteket és a terroristákat.
„Azt szeretném, ha Németország jobban elkötelezné magát az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és Irakban” – fogalmazott a francia elnök. „Gyorsan fogunk lépni, mert együtt akarunk a terrorizmus ellen harcolni, ez feladatunk és kötelességünk, határozottan kell lépni. Az Iszlám Államot nem tudjuk szavakkal legyőzni, katonai eszközökre lesz szükség\" – válaszolta Angela Merkel német kancellár francia kollégájának a párizsi Elysée-palotában tartott közös sajtótájékoztatójukon.
David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön azt mondta: több okból is indokolt lenne Nagy-Britannia bekapcsolódása az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe. Cameron a londoni alsóházban ismertette csütörtökön a kormány érveit. Kijelentette: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britanniára, amely a terrorcsoport által szőtt merénylettervek fő célországai között van.
Cameron szerint a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt egy évben hét nagy-britanniai merénylettervet hiúsítottak meg, és ezek mindegyikét vagy közvetlenül az Iszlám Állam tervelte ki, vagy a terrorszervezet propagandájának hatására akarták elkövetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!